Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Sajó László versei
itt soha sincs villanyoltás az éj egyetlen hosszú sikoltás tapogatózunk naptól napig amíg... mindenki naivul azt reméli hogy őt majd álmában éri a... nem mondjuk rettegjük nevét akár a Tiéd és elindulni sem merünk innen már ki nem megyünk vécére se nagyon félünk szembejön egy halott ülj le szépen a deszkára hát ki nem szarja le hogy ennyi az élet ebbe az éjszakába halj bele nem tudom mért mondom ezeket Neked nem ezt akartam már a szavakat is csak kerülgetem de hát mit is akarok mit is akarhatok legyen meg a Te akaratod csak még ha nem is víg de új esztendőt hozz rám én itt már itthon vagyok sétálok avaron hóban nyírott pázsiton mint valami szelíd oroszlán mint valami elbitangolt angyal gyönyörű ez a kert tavasszal nem a fűben kereszten fekszem én következem én és az álszent zsivaj közepén ez a csend csended visszhangzik bennem aki innen elmegy az ritkán lesz visszatérő s ha mégis szembejönnek zavartan porolom magamról az anyaföldet
