Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Pelle János: A humorista
kezdeményezésére. 1939-ben, mintegy „válaszul” a második zsidótörvényre, Szilágyi megalakította a Zsidó Munkaközösséget (ZSMK), és létrehozta a Zsidó Közvéleménykutató Állomást is. Ezek a szervezetek át akarták alakítani a magyar zsidóság „gettószellemét” és meg akarták szervezni a tömeges kivándorlást Izraelbe. A ZSMK jelentette meg 1943-ban Szilágyi Dénes könyvét, A zsidó népegyéniség címmel, mely nyíltan náci-rasszista terminológiát használ a „választott nép” leírásakor. Hosszasan értekezik benne a zsidóság „faji alkotóelemeiről”, és ezen az alapon, mint a kor parancsát hirdeti a Palesztinába való áttelepülés szükségességét. Szilágyi, és a hozzá csatlakozók olyan célokat tűztek maguk elé, melyek a szocializmust építő Magyar- ország számára elfogadhatatlanok és ellenségesek. Szilágyi többek között azt állítja könyvében, hogy a zsidóknak egyszer s mindenkorra fel kell számolniuk a partneri viszonyt a magyarokkal. A magyar államnak nemzeti kisebbségként kell elismernie a zsidóságot, s fel kell készülnie a zsidók tömeges, szervezett kivándorlására a háború után. Ehhez a programhoz csatlakozott 1940-ben Makkai János kormánypárti képviselő is, a második zsidótörvény parlamenti beterjesztője, aki jelenleg Dél-Ame- rikában él. Szilágyi az ő közvetítésével tárgyalt tervei végrehajtásáról olyan hírhedt antiszemita politikusokkal, mint Kolozsváry-Borcsa Mihály, akit a felszabadulás után a Népbíróság halálra ítélt és kivégeztek. Nyilvánvaló, hogy ha nem távozik Nyugat-Németországba, Szilágyi Dénest is felelősségre vonta volna a népi demokrácia, ahogy ezt tervezte a zsidókat szintén tömeges kivándorlásra buzdító, és jelenleg New York-ban élő dr. Berend Béla volt szigetvári rabbival is. Ő a német megszállás után tagja volt az Adolf Eichmann által felállított Központi Zsidó Tanácsnak, és a Bosnyák Zoltán vezette Zsidókutató Intézet munkatársa lett. Valószínű, hogy Tabi most is kapcsolatban áll Münchenben élő volt sógorával, tájékoztatja az Amerika Hangja szerkesztőségét, és ezen keresztül a ClA-t a magyar kulturális élet jelenségeiről, tekintettel arra, hogy bejáratos a televízió és a rádió szórakoztató műsorainak szerkesztőségeibe. Szilágyi Lilla, Tabi első felesége a házasságuk alatt teljes mértékben befolyásolta a férjét, ő pedig végrehajtotta mindazt, amit kért tőle. Lilla családi öröksége a jobboldali szociáldemokráciához való aberrált vonzalom, melyen mind a mai napig nem tudta túltenni magát. 1945 és 1948 között a Népszava újságírójaként mindent megtett azért, hogy meghiúsítsa a munkásegységet, az MSZDP és az MKP egyesülését, mely a dolgozó tömegek legfőbb óhaja volt. Kéthly Anna, az áruló Nagy Imre minisztere, akinek Lilla a feltétlen híve, engesztelhetetlenül gyűlöli a szocialista Magyarországot. Persze, napjainkban egy Brüsszelben élő idős emigráns politikusnő már nem tehet sok kárt a népi demokráciában. Viszont 1947-ben, a koalíciós időkben, amikor Peyer Károly, a szociáldemokrácia rossz szelleme még Magyarországon tartózkodott, halálos veszedelembe sodorta a kommunista pártot. Ebben játszott gyászos szerepet a leányom apja, Tabi László. 1945 és 1947 között az angol imperalista körökkel szoros kapcsolatokat fenntartó Peyer Károly embere, Gábor Róbert képviselte az MSZDP-t a Belügyminisztériumban. Peyer megbízta őt, hogy szerezze meg a politikai rendőrség személyzeti listáját, majd illegálisan hagyja el az országot. Gábor ezt 1947 szeptember végén, amerikai diplomaták segítségével megtette, és az ÁVO munkatársainak névsorával együtt disszidált. Árulásáért a Népbíróság távollétében, 1948 februárjában kötél általi ha104