Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 2-3. szám - Sarusi Mihály: Magángyűjtő, kinézettel
SARUSI MIHÁLY Magángyűjtő, kinézettel A LAJTABÁNSÁGI Á L L A T M E S É K - B Ő L A névtannak csak szolid mívelője, ám mindenesetre a nyári tanszabadság első heteiben nekilát kis faluja helyneveinek az összegyűjtéséhez. Szedegeti évek óta, mióta itt él, de most valaki fölbiztatta: szedd és vidd! A tiéd. Azaz a magyar nemzeté. Nyelvünk egy-egy máshol nem, vagy másképp ismert kincse rejtekezhet a helybéli népnyelvben, népi névadásnak, ne adj Isten szófejtésnek köszönhetően... Mi több, ha végre megint lesz pénze az államnak arra, hogy támogassa e munkák közreadását, kötetben is megjelentetheted! Most még nem, mert az állam most azzal van elfoglalva, hogy a tömérdek tartozást csökkentse, s olybá veszik az urak - nemkülönben az elvtársak (urat játszó elvtársak, elvtársnak mutatkozó urak sat.) -, hogy ehhez biza össze kell húzni különösképpen a mívelődés gatyamadzagját. Hogy majd ha megtermeljük a mívelődésre, míveltségre, mívelődési értékeink megmentéséhez szükségeseket, arra fogják fordítani! Addig egy kani vasat se. Nem és sehogy, majd. Ha már semmi sem marad nemzetünk szellemi értékeiből. A Kis-Hany nevű igen jeles tavunknál a kétezres falucska télen a téli álmát aludván marad kétezer lelkes, ám tavasszal és ősszel a nyaraló tulajdonosok ideköltöztével kétszer ekkorára duzzadunk, nyáron pedig, különösképp egy-egy forróbb napon tízezren is lubickolhatnak (jól mondod, fördenek) a volt fövenyfördőből lett bícs - előbb strand, majd plázs, ma már egyszerűen csak bícs nevű tófördőnk - vizében. Ekkor, Szent Iván napja előtt és táján áll neki befejezni az évtizedes gyűjtést: végigveszi az utcákat, azokban a jeles fákat, kutakat, kereszteket, üzleteket, miegyéb helyeket, néven nevezhető akármicsodákat nem. Jár, kel; szemét óvja, napszemüveggel takarja el mind a két fél szemét, a fejére fagyialtoshoz illő fehér kalpagot kerít, jól a szemére húzza, hogy valóban mentesüljön a túlzó napsugár-ártalmaktól. Kezében jegyzetfüzet meg toll, időnként sebesen írogatni kezd.- Mit firkál ott az a koma? - méregeti gyanakodva az áruszállító teherkocsiról a rendelését lepakoló zöldség-gyümölcs árus a kiskereskedése előtt valamivel őket épp szemügyre vevő (valójában valósággal a cégecske becsületes nevét firtató) pasast.- Hogy már fusson is át a következő üzletbe riasztani, valaki itt ki tudja micsodát irkái mirólunk. Azaz őróluk a Kr. utáni harmadik ezred első tizedében a magyar légtérben. Ott épp kerékpárgumit cserélnek, a műveletet fölgyorsítva már-már attól kell tartaniuk, hogy megint durrdefekt lesz a nóta vége.- A kk... - fojtja magába a jókedvét az adóellenőrzéstől ments Isten kényszervállalkozó üzletember. Haladunk tovább, jegyzetelünk sebesen. Lépünk gyorsabban tovább, mint kellene. Mit lehet itten tenni. 35
