Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 1. szám - Marek Viktor: A Kesztölci Köztársaság
Radó Zoltán elnökletével lezajlott fellebbezési tárgyaláson Kertész büntetését három évre mérsékelték. A tények és a körülmények megismerése után elmondhatjuk, Kesztölc kezdeti baloldali szimpátiája ellenére mindig is az ellenállás egyik gócpontja volt. A forradalom alatt is képes volt a saját életét megszervezni, és egy jól felfegyverzett nemzetőrséget létrehozni.38 A falu ellenállását a megtorlásokon kívül mással is meg kellett törni. Ezt szolgálta a falu nyilvánosság előtti nevetségessé tétele. A legenda egyik elhintője Kara Imre, az egykori párttitkár volt, aki személyes gyűlöletet táplált házának felrobbantói és a korábbi rend megdöntői iránt. Kara volt a falu igazi irányítója a háború után. Először párttitkár lett, aztán a szénbánya személyzeti osztályán dolgozott. Részt vett a begyűjtésekben és a gyanúsnak ítélt emberek megfigyelésében. Október 24. után, a házát ért támadást követően bujkált, majd a karhatalmi erőkhöz csatlakozott. Rendőr hadnagyi rangban Budapesten a Mosonyi utcában teljesített szolgálatot.39 Jelentést írt az esztergomi rendőrkapitányságra, amelyben bevádolta a kesztölcieket név szerint felsorolva, jellemezve őket (naplopó, volt nyilas, kulák öccse, a „nyugati államok vigasztalója”).40 Ö az, aki a kesztölci kommunisták vallomásait felveszi. A többiek mellett saját feleségét is kihallgatja.41 Később felmerült a gyanú, hogy a vallomásokat ő találta ki, a többi kommunista csak aláírta.42 1958 tavaszán Nebehaj Lajos is csatlakozott a karhatalmi ezredhez. Mivel kevesellték az intézkedéseket, amelyeket a kesztölci „ellenforradalmárok” ellen hoztak, 1957. május 6-án egy levelet fogalmaztak, amelyben leírják, hogy reményeik szerint az állami szervek a Dorogi Járási Rendőrkapitányság liberális intézkedéseitől eltérően konkrét lépéseket tesznek majd a kesztölci „ellenforradalmárokkal” szemben. Továbbá kérik, hogy vizsgálják felül a járási rendőrkapitányság összetételét, mivel az ott dolgozók túl engedékenyen kezelik a kesztölci eseményeket. A levelet a falu további kommunista tagjai is aláírták.43 A falu nevetségessé tételét célzó cikkeket is támogatta Kara Imre44, sőt az „ellenforradalmárokat” bevádoló jelentésében hivatkozik a Népakaratban meglévő cikkre.45 A büntetés azonban nem volt olyan súlyos, mint ahogy azt a kommunisták elvárták. Kertész Ferenc már nem kapott olyan mértékű büntetést, mint az 1952-es per főbb vádlottjai. 1963-ban Simonek Lukácsot az amnesztia-rendelet értelmében felmentették.46 A véres megtorlás tehát elmaradt, a legenda azonban megszületett és azóta is él. Ebben a dolgozatban a köztársaság történetének eredetét szerettük volna felderíteni. Nem volt cél töretlen dicsfénybe vonni a forradalmárokat, hiszen a házrobbantással és a könyvégetéssel elfogadhatatlan eszközöket is felhasználtak a forradalom jelszavával. De semmiképpen nem szabad megfeledkeznünk a tiszteletre méltó cselekedetekről sem, amilyenek az önszerveződés, a Nemzetőrség létrehozása. A kesztölci köztársaság legendája sokkal inkább azt mutatja meg, hogy a Kádárkorszak sajtója és történetírása hogyan próbálta meg erkölcsileg lealacsonyítani a forradalmat. A korábban már említett MSZMP döntés47 szellemiségének megfelelően 94
