Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 11. szám - Czakó Gábor: Világvége 1962-ben

hőse gondolataiban, sőt, a Káin-díjas írók Testvérülete eszméiben, és menten ki is fecsegi őket. Locsog. Butaságokat. Például Sárdaniczki Elek házasságáról Amazon­kával, aki azonnal kitessékelte a hitvesi ágyból férjét, mihelyt leánykája világra jött.- Nincs harag, Elek, csak ezután így lesz. Maradhatsz is, el is mehetsz. Leonóra az enyém. Tartásdíjat nem kérek érte, akkor látogathatod, amikor akarod, de a lakás­ból nélkülem ki nem viheted. A tudományos szocializmus tudora a tudományok tudománya birtokában sem értette helyzetét. Megpróbált kisgyermek lenni, hátha akkor neki is jut némi ciróka, de hiába nyafogott. Csak annyit ért el, hogy visszaköltözhetett édesanyjához. Amazonka szavát meg is tartotta, meg nem is. Az anyagiakat illetően igen, sőt a láthatást sem tiltotta, csak olyan irgalmatlanul viselkedett, hogy Sárdaniczki nem bírta sokáig, hogy az előszobában álldogáljon, a nappali félig nyitott ajtajában pedig Amazonka a bömbölő Leonórával. A kétheti látogatások haviak, hébe-hóbaiak lettek, majd karácsonyiak és szülinapiak, majd semmilyenek. Később Leonóra bánt éppen úgy Elek papával, ahogy anyukájától tanulta. Ezek után nem az vó’na a legüdvösebb, ha mindentudó szerző befogná a száját, és szabad folyást engedne az eseményeknek? Az Egy nélküle is áthatja a létet... Végtére is az Olvasó számára csak érdekesebb író locsogásánál az, hogy megtör­tént-e a nagy erőkkel jósolt világvége 1962. októberében, vagy nem?4 SZÉLL TANÁR Amióta elmúlt száz esztendős, Széli professzor sétabotja ritkán kopogott a Tettye alatti meredek utcácskákban. Ennek több oka volt. Ha kérdezték, azt felelte, hogy a város és az élet megváltozott. Unalmas lett. Sakkpartnere, Károlyi Laci, a drávaszögi táltos pásztorok utolsó kutatója meghalt a börtönben. Feleségét ugyan élve kienged­ték,5 talán azért, mert rabság undok vén boszorkává aszalta, az unokája meg... A vén­asszony szabadlábon is folytatta a kalocsai börtönben megszokott életét: rabszolga maradt. Ügynevezett bedolgozó. Párnacihákat varrt tonnaszám a Vörös Október ká­téesznek, és nem pirított többé a sütő rácsán fölséges, sóban-borsban hempergetett krumpli-hasábocskákat, melyeket vajba, jobb esetben libazsírba mártogatva lehetett rágicsálni sakkozás közben. A trafik ma már cukorkabolt, de ennél nagyobb baj, hogy az arcára kent tömén­telen festék cipelésétől örökké fáradt leányzó szolgál ki benne Lábatlan Trafikos he­lyett, aki hajdanában a mennyezetről függő kötelein szökkent a forgó borbélyszékéből el nem érhető holmik után. Igen, az arcok, a régi lelkek, bánatok és tréfák tűntek el Szabóvárosból, ahogy ezt a városrészt hívták hajdan. A házak kitartottak, akár az ereszük alatt a verebek - hová is mehettek volna ? Némelyik már három-négyszáz éve álldogált középkori alapjain, s őrizgetett a rómaiak vájta pincéjében hátul a kerti sző­lőből erjesztett bort, elöl, a kút mellett, minden évben frissen vermelt krumplit és répát. Az arcok és a lelkek változtak! Akik értelmet, okot és célt adtak a minden irány­57

Next

/
Thumbnails
Contents