Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 1. szám - Marek Viktor: A Kesztölci Köztársaság

A falu lakossága azonban nem nyugodott bele sorsuk ilyetén alakulásába. 1950 és ’52 között egy ellenálló csoport működött a faluban.16 Ezt az ügyet egy fizetett áruló segítségével göngyölítette fel az ÁVH. Több mint harminc ember ellen született elmarasztaló ítélet, közülük kettőt kivégeztek, egy pedig 1956-ig bujkált.

Ilyen előzmények után következett el 1956 októbere. A falu lakóinak nagyobbik része nyomorgott, a kommunista vezetők kiszolgálták a rendszert, amiből természetesen hasznot is húztak. Ok voltak az elnyomó rendszer helyi végrehajtói.

Október 24-én ezek a kommunisták fegyveres őrséget hoztak létre, és járőröztek a faluban.1 A falusiak tudtak erről, és ez csak tovább erősítette a félelmüket és a gyűlöletüket.

Ugyanezen az éjszakán Simonek Lukács és testvére valóban megkísérelte felrobbantani a volt párttitkár, Kara Imre házát. A robbanásban senki sem sérült meg. Kara Imre ezután elhagyta a falut. Október 25-én leállt a munka a bányákban.18 Október 26.-tól nem járt a busz. Délelőtt 9 órától elkezdtek gyülekezni az emberek a falu főterén a Tanácsháza előtt. Ebben az épületben ekkor a tanácselnök, a párttitkár és a járási pártbizottság munkatársa tartózkodott. Fiatalok egy csoportja berontott az irodába, és követelte a MEFESZ pontjainak felolvasását. A megrémült tanácselnök ezt megtette. A nyakába vetett kötélből annyi igaz, hogy az egyik résztvevő zsebében (!) madzagot láttak.19

Ezek után valóban keresni kezdték az emlékmű turulmadarát, majd a padlásról előhozott Magyar Királyi Anyakönyvi Hivatal feliratú táblát kiszögezték.20

Miután az előző napokban fegyvereket láttak az emberek a kommunistáknál, úgy döntöttek, hogy elmennek a házaikhoz és elveszik tőlük. Ezt az elhatározást sokkal inkább a korábbi tapasztalatokból fakadó félelem motiválta, mint a harag. A házaknál azonban nemigen találtak fegyvert. A későbbi tanúvallomásokban a kommunisták tagadták is, hogy lett volna náluk rendes fegyver. Mindössze sport- illetve kispuskát emlegettek.21 Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ezek valódi fegyverek volta, emberölésre alkalmasak, még ha „kispuska” néven emlegették is azokat.

Egyetlen helyen, Nebehaj Lajos házánál történt atrocitás, ahol az emberek elkezdték kidobálni a könyveket az udvarra. A könyveket ezután felgyújtották, majd a Himnuszt énekelték. Mindeközben eltűnt 4000 forint is.22

A megtorló perek során mindezekért el is ítélték a kesztölcieket, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a könyveket a faluban idénymunkára szerződött idegenek {sí- károsok) gyújtották fel.23

Október 28-án került sor a Nemzeti Bizottság megválasztására a falu művelődési házában. Az megválasztott elnök, Kertész Ferenc, régi kommunista volt. Már 1938- ban bányamunkás szakszervezetet hozott létre a faluban. 1943-tól kapcsolatban állt az MKP-val. 1944-ben körözték őt a nyilasok, ezért illegalitásba vonult. 1945-ben ő lett a falu párttitkára. 1948-ban leváltották, mivel nem értett egyet a párt parasztpolitikájával.24

A Nemzeti Bizottságba nem kompromittálódott kommunisták és nem kommunisták kerültek. Ekkor hozták létre a Nemzetőrséget is, melynek első feladata a köz92