Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 11. szám - Zalán Tibor: Szamár a torony tetején
BOLDIZSÁR Köszönöm, jó asszony! Sosem felejtelek el téged. ZEBULOND Bolond vén pára. Ne hallgass a szavára. Kútba ugrani, ott keresni a holdat? Kis bolondom, mekkora bolond vagy! BOLDIZSÁR Beugróm én bizony, ha lent a holdat megpillantja szemem. Ott végre meglelem... Anyámat elérem... ZEBULOND Isten óvjon téged! Túléled, remélem. ÖREGASSZONY Megint hogy ordít. Vad szamár ez, mondom. BOLDIZSÁR Zebulond a társam. Legyen az én gondom. Elmennek. Az öregasszony leveti a ruháját, és kibontakozik alóla a nyúl. Gonoszán felkacag. NYÚL Megyek vissza én is, biztos megélhetés mégis - csak a cirkusz. Nincsen kincs, de van varázslat. Még ma meglátod anyádat. Kicsi gyermek vízbefulladsz, másvilágon majd eljuthatsz anyádhoz. KAR Hajszol, ami mögöttünk van, csalogat az égi távol, ZEBULOND elkísérlek az anyádhoz BOLDIZSÁRZEBULOND a Hol-dig! KAR Messze torony, rajta a Hold, megy két vándor, megy két bolond toronyirányt, a Hold felé, ballagnak a világfáié - fól-fe-lé! szünet 5. IELENET - A KÚTNÁL ÉS A KÚTBAN BOLDIZSÁR Járóföldre innen elfordultam balra. Újabb járóföldre elfordultam jobbra. Meg is leltem lám a kutat. Az öregasszony csak jó utat mutatott. Utánam jöttél, te kibírhatatlan? ZEBULOND Zebulond kiirthatatlan. De a ha kútba veted magad, az én szívem meg is szakad nyomban! BOLDIZSÁR Közeledik az este... Mintha anyám éneke... ott... messze... ZEBULOND Nekem úgy tűnik, inkább kintornás nyekeregne. Nyugodj, Boldizsár, messze van még az este. BOLDIZSÁR Lenézek a kútba inkább. ZEBULOND Nappal aki holdat keres lent a kútban, kicsit hangyás. 40
