Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 10. szám - Varga Klára: Múzsakarbantartási alapismeretek II.
két ember ült benne, hanem három. És a harmadik valamilyen rokona volt a múzsámnak. Azt mondta a barátnőm, hogy a fiú teljesen összetört amiatt, hogy nem mentem, és jó lenne, ha összeszedném magam, mert itt az idő. Láttam is, ahogy kelletlenül öltözködni kezdek, de közben elönt az öröm, hogy a kedvesebbik múzsával mégis van még dolgom. Nem csak képzelem. Aznap éjjel a másik álmomban telefonon hívott egy távoli rokon, egy idősebb nő. Szidott, hogy soha nem keresem őket. Mondtam neki, hogy megbeszéltük a napot, amikor elmegyek hozzájuk. De akkor már nem ér rá, ezt mondta, és ezért is én vagyok a hibás. Amikor ezt álmodtam, a nekem ígért állást akkor adták oda egy fiatal lánynak. 9. Attól a naptól fogva már széttartott minden. Egyre messzebb keveredtem attól, hogy valaha is viszontlássam a kedvesebbik múzsát. Néhány hét alatt lenőtt a hajam, tönkrement a szép cipőm, letört az egyik sarka, lepat- togzott az atombiztos bordó körömlakk, kiszőkült a tűző napon a szemöldököm. És nem lett másik állás, még alkalmi munka sem, és nem érkezett el a nap, hogy oda mehetnék, abba az utcába, abba a bisztróba, és leülhetnék végre a szecessziós homlokzat alá, ahhoz az asztalhoz, ahonnan a szakács biztosan meglát a konyhából. De valami mást könnyedén megtehettem ezekben a napokban. Kompon átmehettem Visegrádra, Mátyás király palotájába, és főzhettem a királyi konyhán reneszánsz ételeket. Tizenkét fogást báró Radvánszky Béla XV. század végi erdélyi receptkönyvéből. Erdeinek pecsenyéjéből pástétomot Árpakásával tehénhúst Tehén nyelvét sütve bíbor lével Salátával tyúkot Pisztrángot ispékkel Pisztrángot ispékkel böjti módon Narancsos-uborkás salátát Szaggatva jó sültet Almatortát rózsavízzel Rizskása-tortát fűszeres borban főtt körtét, almát Csípős, gyömbéres, gyümölcsös mártást, borral hígítva, kenyérkockákkal sűrítve. Azt mondták a múzeumiak, akik elhívtak főzni, hogy majd kapok én is reneszánsz ruhát a múzeumból. De amikor kérdeztem, hogy hol a ruhám, rám rivallt az egyik idegenvezető, hogy ők nem jelmezkölcsönző, és itt mindenkinek saját jelmeze van. Lett volna igazából egy rám való vendégruha, brokátból, narancssárga betéttel a szoknyarészen, de azt addigra odaadták egy fiatal lánynak, aki később büntetésnek érezte a füst miatt, hogy egyáltalán itt kell lennie. 51