Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 10. szám - Petrik Béla: Kitörési pontok
között a magyar forradalom gondolatának - nemzeti szuverenitás, szabadságjogok, demokrácia és parlamentarizmus - égisze alatt. Az est az 1956-os forradalomra történő emlékezésével tiltakozást jelentett a kádári rendszer forradalom leveréséből származtatott véres legitimációja ellen. Jelentőségét nem radikális hangvétele adta, hanem annak tömegeket mozdító hatása, a vidéki Magyarországának megakadályozhatatlan nyilvánossága. Az est rendszertanilag hozott új megoldást: nem a hatalom és az ellenzékiség, a földalattiság és a konspiráció mezején szerveződött, hanem új teret nyitott a nem kért és nem engedélyezett civil nyilvánosság és a közös emlékezet megteremtésével. Az események sorából egyetlenre szeretném a figyelmet irányítani, mivel ez választ adhat nemcsak a népi-nemzeti mozgalommal szembeni nyolcvanas évekbeli hatalmi fellépésekre, hanem a mai napig tartó szellemi kirekesztésre is. Ahogyan az 1943-as Szárszói találkozó, úgy az 1987-es Lakiteleki Találkozó legfőbb bűne a későbbi értékelések során az volt az új rend politikai vezetésének szemében, hogy a kívánatos és egyedül üdvözítő politikai és kulturális berendezkedéssel szemben kínált egy merőben más utat. A népi írók és a harmadik utas mozgalom képviselői 1943-ban, két évvel a vesztes világháború befejezése előtt, a hatalomba készülő kommunistákkal szemben ajánlották a paraszti-polgári demokrácia ideáját, az 1945-ös választások eredménye igazolta, sikerrel. A Lakiteleki népi-nemzeti ellenzék 1987-ben, két- három évvel a rendszerváltás előtt, a baloldali, liberális irányzatok képviselőivel szemben villantotta fel egy parlamentáris nemzeti-demokrata társadalom eszményét, az 1990-es választás eredménye igazolta, sikerrel. Előbbit a szovjet csapatok és a kommunista párt erőszakszervezetei, utóbbit a globális gazdaság és a baloldali-liberális pártok tarolták le. A harmadik utas népi mozgalom, majd a népi-nemzeti ellenzék e két találkozón az egyedül üdvözítő, korábban a kommunizmus, később a globális kormányzás eszméjének állított versenytársat. Hiszen akárcsak a marxizmus, a kommunista diktatúrát váltani akaró globális gazdaság és politikai berendezkedés eszméje is - bár ez utóbbiból hiányzik az az „elrettentő nyíltság, amellyel a marxizmus, a nácizmus és a dzsihadizmus szemrebbenés nélkül kifejezésre juttatja, hogy uralma nem tűr alapvető ellenkezést” - azt a képzetet igyekezett kelteni, hogy a demokratáknak nincs más választásuk, mint a globális kormányzáson alapuló liberális piacgazdaság működési modelljének feltétel nélküli átvétele. A népi-nemzeti mozgalom a Mozgó Világtól Lakitelekig, vagy ha tetszik, Lakitelektől (1979) Lakitelekig (1987), ezzel szemben annak a szuverenitásnak a gondolatát ápolta, amely a társadalom belső életére a legteljesebb, európai értelemben vett parlamentáris demokráciát, kifelé pedig egy szuverén államiságot kívánt megteremteni.3 A népi-nemzeti mozgalom és annak nyolcvanas évekbeli tevékenysége megtörte az ellenzékiség monopóliumát, öntudatlanul is megkérdőjelezte a marxizmus és a globális kormányzás váltógazdálkodásának egyedüli lehetséges forgatókönyvét. Az ellenzéki irányzatok összefogását célzó, végül meghiúsult második monori találkozó és az annak alapjául szánt Társadalmi Szerződés kudarca azt vetítette tehát előre, hogy a társadalmi átalakulásnak mondott, de valójában a hatalomgyakorlók körének leváltási folyamatában, a népi-nemzeti ellenzék nem fog segédcsapatként integrálódni a demokratikus ellenzékbe. Ellenkezőleg, részt fog kérni az átalakulás hogyanjának és tartalmának meghatározásában, egy olyan filozófiai, gazdasági, politikai-hatalmi intézményi felfogással, amely alapvetően eltért a liberális piacgazdaság eszméivel beoltott baloldali eszmerendszertől. Hangsúlyozzuk, hogy ez az eltérő eszmerendszer nem egy barbár, a kultúr-világtól elrugaszkodott ideológia volt, hanem alapjaiban az európai és a magyar történelmi hagyományokra, a görög-római filozófiára és a kereszténységre építkező, az erkölcsre, és ha úgy tetszik, a protestáns etikára figyelemmel lévő, 23
