Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 6-7. szám - Tóth Erzsébet: Kőrózsa
Szilvafényesítők mi leszel ha nagy leszel szilvafényesítő olyan foglalkozás nincs / megmondtam hogy ne merjen hogyne lenne te nem is tudsz szilvát fényesíteni / nekem még egyszer csak én tudok meg még egyvalaki / írni biztos anya becsúsztatta ő tud a világon legjobban / a levelét az övébe anyának muszáj írnom szilvát fényesíteni tudom mert / mert szükségem van rá hogy küldjön a szilvafényesítő versenyen ketten indultunk / csomagot az ellátás amikor nem tudtuk megmosni a szilvát / siralmas és szigorúan veszik és elkezdtük törölgetni kiderült milyen szép / nem lehet több hét kilónál fényesek lesznek / lassan kiismerem itt magam hiába mondtam és azt játszottuk hogy akié a fényesebb lesz / hogy pont annyi legyen az a másiknak adja de nyálat használni / mert ha tíz dekával több nem ér én mégis megpróbáltam / már visszaküldik nincs bennük semmi amikor azt hittem nem néz oda / emberség most várhatok egy újabb de odanézett és úgy tett mintha nem venné / csomagra marcipános fekete észre gyönyörű fényes szilva lett / csokit kérek mindig cigit sodorni is mint a sötétkék égbolt rajta távoli apró / megtanultam az öcsém kézírása lila csillagokkal hogy tudnál visszajönni hozzám / nehezen olvasható te édes szilvafényesítő / kis madárszerű remegő betűk el akarnak szállni nem csalnék többé / a papírról jó lesz jó legyek és találkozunk ha még egyszer játszanál velem / hamarosan kint már ősz van szilvafényesítést / szép szilvafényesítő idő felőlem lehet tegnap nyár volt ma ősz van szeretem a rohadt szilvát is nincs gond / az öcsém azt mondja árpa attilára meg a szar bulvárlapokat azt értem / akar hasonlítani ahhoz egy kicsit még tanulni kell öcsike nem az iskola mellé járni erősödni kell szokni az utcát mindazonáltal eredmény hogy legalább nem majkát választotta ízlésre vall a földön feküdtem mert ágy már nem volt / jó lenne ha szeretne úszni a cellában amikor az orvos lehajolt hozzám / vagy legalább valami bunkó zene mi a baj kérdezte és rám nézett / érdekelné akármilyen ostoba zene figyelmesen annyira meglepődtem / jó lenne lekötné magát hogy felültem három hónapja itt még / nem velem foglalkozna senki nem nézett rám az asztalt nézték / vigyázz magadra ne törődj semmivel rajzolgattak a tollúkkal vagy elnéztek fölöttem / mondtam neki amikor felültem kék szeme volt és türelmesen nézett / világgá akart jönni velem 11
