Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 6-7. szám - Tóth Erzsébet: Kőrózsa
vagy aki annak képzeli magát / Kát én nem örülök nem hagy békén hogy tanuljak / kiszabadulok innen gondolkozz az okain is tán hogy a Széchenyi is a börtönben tanult meg angolul / ha segítenél vagy mit tudom én a kossuth / az éjjel lepedőkkel álmodtam kik ezek azt se tudom / te fogtad az egyik végét lehet hogy ők is kokóztak / én a másikat ne ámulj a kokainistán / leterítettük az ágyra gondolkozz az okain is tán / az volt a nászi ágyunk hogy ide milyen barmok vannak bezárva / aztán összecsavartuk a klotyóba is van kedvük írni / és kúsztam lefelé na mindegy / de ez már egy irányított álom én egy levelet írok öt hete / ennyit már én is tudok minek nevezzelek lehet hogy nem is az igazi neved még a címed se tudom / nem vagyok hülye fel se hívtál amikor tavaly eljöttél a szigetre / te is azt hiszed én meg az idén nem mentem el / hogy bolond vagyok mert itt voltam / csak játszottál velem mindig azt a rengeteg hátizsákot látom / nem bánnám ha megint nekem még hátizsákom sincs mit tennék bele / játszanál egyszer lopnék egy mackót neked / legalább nem képzeled hogy kerestelek lehet hogy nem is él / egy kis kokóval még elképzelhetem inkább haljon meg csak ne felejtsen el ha mindennap megverik abba belehalhat remélem meghal / ide nem jönnek be még legyek se már mindenfélét képzelek / elképzelek egy madarat meg szavalgatom a verseit / ahogy csipegeti a morzsát egyszer valami olyasmit írt hogy baszom én a boszniájukat ja ott is volt valami háború / morzsa az van itt is legalább imádkozni tudnék / felcsipegethetném a morzsát de ki a fasz tanított volna meg / elszállhatnék szerinted ez szerelem / de már annak is vége semmi levegő nincs itt / betonnal van tele az orrom 3
