Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 5. szám - Gróh Gáspár: Miért nem hallgatott Liszt Ferenc autentikus parasztzenét?
5 „Svájcban nincs piszkos falu, Svédországban nincs rossz ház, Finnországban nincs elhagyott gyerek, Magyarországon nem kallódik el népdal” In. Cs. Szabó László: Kis népek hivatása, Bp. 2005. Kortárs Kiadó, 109.1. 6 Dobszay László: Magyar zenetörténet, Bp. 1984. Gondolat, 309.1. 7 Vö. Szörényi László: Kétféle tudatlanságról. In. Uő. Petrarca Budapesten, Bp. 2011. Nap Kiadó, 51.1. 8 Vö. Kodály Zoltán: A magyar népzene, id. kiad. 11.1. 9 J. G. Herder: Hasonlatos-e még közönségünk és hazánk a régiekéhez? In.]. G. Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról, Bp. 1978. Gondolat, 530.1. 10 Petőfi Sándor Összes prózai müvei és levelezése, Bp. 1967. Magyar Helikon, 314.1. 11 id. Faragó József: Kriza János és a Vadrózsák, in. Kriza János: Vadrózsák, Bukarest, 1975. Kriterion Könyvkiadó, 5.1. 12 Arany János: Eredeti népmesék. In. Válogatott prózai munkái. Bp. 1968, Magyar Helikon. 614.1. 13 Kodály Zoltán: i. m. 9.1. 14 Liszt: Cz. 241. 15 A szakma számára ez közismert, laikusként én Tari Lujza: Liszt Ferenc magyar rapszódiái (Tempe- völgy, 2011. december, 33.1.) című írásából szereztem róla tudomást. 16 „Az egyik Petz [ez a dédanyái család például, aki először Sopronban volt lelkész, olvashatod Ecker- manban, látogatást tett Goethénél, hogy magyar népdalokat vigyen neki gyűjteménye számára. Sajnos későn, mondotta Goethe, mert már rég lezárták és kiadták Herderrel az antológiájukat, s ezt közölte is ezzel a rokonnal. (Ez a Petz egyébként azok között volt teológus hallgató, akikből a német romantika nevezetességei is lettek, s nem írom ide a névsorukat, mert egyszerűen hihetetlen volna.)” - írja levelében Domokos Mátyás Szász Imrének (In. Holmi, 2006. szeptember, 1136.1.) Kár, hogy ennek a honosuk Petznek magyar szellemi kapcsolatrendszerérői nem tudunk többet... 17 Alan Walker: Liszt Ferenc, (a továbbiakban: Walker), Bp. 2008. Editio Musica. II./269.1. 18 Liszt: Cz. 264.1. 19 Szabolcsi Bence: A zene története, Bp. 1974. Zeneműkiadó, 429.1. 20 Kodály Zoltán: i. in. 11.1. 21 „Tekintetes úr tanácsát, miszerint a népdalokat is mértékben írjam, követem a ’távolból’-lal; aligha sikerrel” - írja Petőfi Bajzának 1843. március 14-én Kecskemétről. In. Petőfi Sándor Összes prózai munkái és levelezése, id. kiad. 256. Megjegyzendő, hogy a „Kis lak áll a nagy Duna mentében” kezdetű Távolból népdalszöveggé vált, az egyik legnépszerűbb korai Petőfi vers lett - vagyis a költő, talán szerénykedésből, de alaposan alábecsülte verse értékét. 22 Legutóbb Kovács József László írt erről a Kurtavas és glaszékesztyü című tanulmányban. In. Tem- pevölgy, 2011. december, 40-45.1. 23 Horváth Jánosai magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig (2. kiadás, Bp. 1978. Akadémiai) című munkájában hosszan idézi Tolnai Vilmosnak a dal történetéről készült elemzését. (117.1.). A dallamot lásd: Sárosi Bálint: Nótáskönyv. Bp. 2010. Nap Kiadó, 73.1. 24 A gyűjtés nyomait, jelentőségét Csoóri Sándor foglalja összeg népköltészet és Petőfi című írásában. In. Csoóri Sándor: Védőoltás. Bp. 2011. Nap Kiadó, 201-202.1. 25 Üti levelek Kerényi Frigyeshez - XIV levél. In. Petőfi Sándor Összes prózai müvei és levelezése, Bp. 1967, Helikon, 371.1. 26 Walker I./349.1. 27 uo. 28 Liszt Ferenc: Des Bohemiens et de leur musique en Hongrie (Párizs, 1859), magyarul^ czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon (Pest, 1861.). 87
