Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 2-3. szám - Czakó Gábor: Az ismeretlen eredetű magyarság

1 Kresznerics Ferenc: Magyar szótár gyökerészettel és deákozattal 1831-32

2 Mrs. Smith azzal vádolja Mr. White-ot, hogy éjszakánként kecskéivel lelegelteti hatholdas rózsakertjét. Vádja bizonyítására fölfogadja Monsieur Poirotot. A mesternyomozó végigsétál a letarolt kerten, majd jelenti: nem a kecskék a vétkesek. Honnan jött rá? Egyetlen rózsa sem alakult át kecskebogyóvá.

3 Buji Ferenc: A botlás köve, avagy a p- > f- hangátalakulás www.bujiferenc.hu

4 Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, Pest, 1862-74 Emich Gusztáv akadémiai nyomdász betűivel.

5 FESZE v. FÉSZE, eléjön a régi halotti vagy sírbeszédben (mai írásmód szerént): „És lön halálnak és pokolnak fesze és mind ő nemének.” Nyelvészeink többféleképpen igyekeztek értelmezni. Leghihetőbb azok (Kassai József és Döbrentei Gábor) véleménye, kik abban a vésze szót sejtik. ‘Halálnak és pokolnak vésze’ nem azt teszi, hogy a halál és pokol veszett el, hanem a vészt, mely a halállal jár: halálvész, pokolvész, mint szélvész, dögvész, csatavész. Ugyanez megfejti a következő kitételt is: „és mind ő nemének” azaz vészt hozott mind ő nemére. Üjabb időben a finn pesá (= fészek) is bevonatott a fejtegetésbe (M. Akadémiai Értesítő 1853. év 329. lapon), amely szerént ha az első mondatból: ‘halálnak és pokolnak fészke’ nagy erőtetéssel valamely értelmet ki is csigázhatnánk, de a másik mondat: ‘és mind ő nemének’ (t. i. fészke lön az által, hogy evék a tiltott gyümölcsből), teljesen érthetetlen marad. S az értekező mégis azt veti utána: „Tudjuk, mennyire kínlódtak és kínlódnak nálunk e szónak megfejtésével; de inkább hajiunk képtelenekre, mint sem tanulnók a rokon nyelveket.” S íme, alighanem megfordítva áll a dolog.

Tehát a Halotti Beszéd egyértelműen fészről/vészről és nem fészekről beszél, tovább halál-evésről, ami képletesen fölidézte a jövőt, ami a „ hálálnék és pukulnek fesze, és ménd ű nemének.” Ne fészke, hanem vésze, veszte.

A hivatalosság fönntartja tévedését: A fész- tő ősi örökség az uráli korból: vogul pitji, osztják pit, cseremisz pezses, finn pesá, szamojéd pidje (‘fészek’). A szóeleji p > f hangfejlődés szabályos, lásd fal, fél, fog stb. Ez a képzés elég késői, mert nyolcszáz éve, a Halotti Beszédben még így volt: hálálnék és pukulnek fésze. Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Szótár a TESz-nyomán. Azonos a véleménye a Zaicz Gábor szerkesztette Etimológiai Szótárnak is.

6 Czakó-Juhász: Beljebb a magyar észjárásba, CzSimon Könyvek, Bp. 2010

7 L. pl.: nyal, nyel, nyál, nyelv; levegő, lebeg, lélek stb.; lap, lapos, lapocka, lapát, stb. A hunfalvysták úgy félnek a gyök fogalmától, mint ördög a szenteltvíztől. Csúfot űznek saját eszükből, csakhogy ne kelljen kimondaniuk, kitalálták a szóelvonást, mint szóalkotó módszert - a nyelvújítás korában tömegesen használt gyökrebontás helyett — miszerint pl. a ’laposból’ keletkezett a ’lap’. A magyar toldalékoló nyelv-e, vagy elvonó ? A füstből vonták el a kéményt ? Milyen nyelvek tartoznak még az elvonó nyelvek családjába?

8 Tudtommal ilyesmi egyedül Magyarországon létezik.

9 A hasonló helyen képzett mássalhangzók, itt a a b-p-v, vagy a t-d gyakorta és könnyen átalakul egymásba. A magánhangzók még ingatagabbak, nem beszélve arról, hogy számos régi írás, pl. a héber, arab, vagy a magyar rovásírás is, elhanyagolta őket, továbbá a görög és latin ábécé betűkészlete jóval csekélyebb a magyar hangkészletnél.

10 Minderről Z. Tóth Csaba bő összefoglalást ad az Országépítő c. folyóiratban. Munkája a http://www.orszagepito.hu/j_irasok/ztcs_sabir_etnonim.pdf cím alatt is elérhető.

11 L’Harmattan, 2005, Kiss Magdolna fordítása

12 Sok tudós véleménye szerint e népnév a ’Szibéria’ elnevezés forrása.

13 Idézi Pápay József: Északi osztják medveénekek, Bp., 1934

14 Dél-Szibériában, a Jenyiszej folyó völgyében jelentős bronzkori kultúrára bukkantak 1914-ben, Andronovo falu közelében. E kultúra nyomai és hatásai az Ural nyugati oldalától a Kaukázusig Kínáig ill. Kr. e.: 2000-től 1000-ig mutathatók ki. Sokan Kaukázuson túli, déli hatásra gyanakszanak. Cikkének írásakor Patkanov erről nem tudhatott.

15 Aki megnézi a fejedelmi korban emelt, máig ép és hatalmas szabolcsi földvárat, amelyben Szent László nemzeti zsinatot is tartott 1092. május 20-tól, az fogalmat szerezhet eleink építészeti tudásáról! Egyébként háromszög alaprajzú, mint némely szabír földvárak.

145