Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 1. szám - Gál József: "Szombathely, a mi városunk"
Az igazi nagy bravúr a belsejében van. Jól tudja ellátni a hagyományos templomi funkciókat. Széles hatszögletű alaprajza lehetővé teszi, hogy egyetlen imádkozó se kerüljön távol az oltártól. Lajos atya rám bízta a templom üvegablakainak tematikáját és tervezését is. Az összes berendezést is én tervezhettem és választhattam meg a társművészeket. M. L. A Savaria mozi és a Szombathelyi Képtár. Talán azért is, mert ez a két épület, két jelentős városképi elem és még olyan is, amilyennek, annak idején elképzeltem. Ezt azért mondom, mert sajnos több épületemet is átterveztek nem éppen jó képességű építészek és sajnos át is építették. A Savaria mozi a város egyik legrégebben kialakult utcájában, építészetileg értéktelen épületek elbontása után felszabaduló helyre került. Helyét és környezetének kialakítását az akkor hatályos Városközpont Részletes Rendezési Terve behatárolta. A Rendezési Terv azóta sok változáson ment keresztül, gondolom ma sem tökéletes. Az épület egyébként a nagy, sima falfelületeivel a vetítővásznat akarja szimbolizálni. Az épület formavilága lehet, hogy eltér szecessziós, eklektikus környezetétől, de méretével és arányaival a kor stílusát képviseli és talán ma sem hat zavaróan. A Képtár megbízását országos, nyílt tervpályázat I. díjának megszerzése után kaptam meg. Pályamunkám egyik alapgondolata az volt, hogy a még feltáratlan régészeti területet megkímélendő, az épületet pillérekre állítva, a földszintet csak minimális mértékben építem be. Másik alapgondolat a helyszín adottságaiból következik. A kiállítási terek az utcától távolra, a második emeletre kerültek. Ez előny és hátrány is. A távolság hosszú folyosórendszert igényel, de a távolság legyőzése biztosítja a ráhangolódást a kulturális élmény befogadására. Szándékom szerint az emelt szinten vezetett nyitott folyosó amellett, hogy rátekintést biztosít a római romokra, az előkészítést is szolgálja, majd ezt fokozza az előcsarnok az áttört mennyezetével és a reprezentatív íves lépcső. Az előcsarnok és a lépcső alakításánál Sellyéi Gábor belső- építész kollégámnak múlhatatlan érdemei vannak. A harmadik szempont inkább technikai: a képek festékanyagát az ultraibolyasugárzás roncsolja, ezért az épületen minél kevesebb ablak legyen. Ezen szempontok figyelembevételével és természetesen az arányok, a funkcionális szempontok mérlegelésével alakult az épület terve. A két épület közül talán a Képtárat tartom sikeresebbnek. A feltárt római kori emlékeknek nyugodt hátteret ad és arányaival is illeszkedik a környezetéhez. A képzőművészet is érdekel? M. L. Igen. Fiatal koromban magam is szépen rajzoltam. Az egyetemi rajzaim talán még meg is vannak valahol. Akkor, természetes dolog volt, hogy az építész jól rajzoljon. Ma már nem. Akkor, aki nem rajzolt szépen, nem volt alkalmas tervezőnek. Kivitelezőként vagy valamilyen melléküzemágban helyezkedhetett el. 20
