Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 2-3. szám - Rideg István: Körmendi Lajos legerotikusabb költeménye, a Kettesben (1984) - A turkológus baráti karikatúrája (1981)

Az „angyalok fújják mega türköt” azt jelenti - a kürt megfújásával egy időben hogy isteni beavatkozással az angyalok lopják el, csenjék el a türk elnyomót, szabadítsák meg tőlük a népet!

A „legyen kumisz az idő itt aul' mondatban Körmendi a „legyen komisz az idő itt lenn, alul” jelentésre kopírozza rá akumisz és az „aul' jelentéseit. A kumisz a kunok kedvenc itala volt: kancatejből erjesztett, savanykás, csípős szeszes ital. Az aul pedig sátor vagy falu a Kaukázusban. Az együttmozgásra épülő szójátékot lefordítva a következő mondatot kapjuk: „legyen a komisz idő itt lenn, alul - de a kumisz italtól bódult, mámoros, kellemes sátorban, faluban.” Körmendi egy népi jókívánságot ad a nyelvész szájába.

Akik ismerték, tudták, Mándoky nem vetette meg a jó italokat sem. A kumisz említése tehát enyhe költői csipkelődés is.

A befejezés előtti 3. részben - az isten harmadszori megszólítása után - már a jól elvégzett munka örömének ünneplése zajlik. A „jó mulatság, férfi munka volt!” után következhet a legényes, a vad, fergeteges, szilaj táncmulatság: „küldjél el egy kun-kánt /járjunk el egy dobogós / íjas-lovas orkánt”.

Tudvalevő, hogy ifjúkorában Mándoky Kongur István kiváló lovas volt. Többszörös bajnok. A régi kun lovas hagyományok alapos ismerője. Vajon kívánhatna-e Körmendi, a barát a barátjának, ennél szebbet, jobbat ? Persze, arról még „álmodni se mert”, hogy a „lóbolond” barátja 1992-ben felveszi az Atlan utónevet, ami annyit jelent, hogy Lóra! És halála után nyolc hónappal - Mándoky megszületett fia is az Atlan nevet kapja.

Ha jobban megnézzük, a vers nem három, hanem négy részből áll. A 4. rész egy magyar nyelvű fohászból - „legyen meg az én akaratom" - és a már említett kun szövegből áll. A vers lezárásában szereplő istenkép - „te vagy ez az erős igazságos jó / isten ammen” - feltétlen biztosíték arra nézve, hogy a fiatal tudós akarata teljesüljön.

A versben a háromszori kun nyelvű megszólítás és a 4. rész kun szövege a kun miatyánk 1. és 10. sorát képezik. Ezek a sorok vezérmotívumként szövik át és tartják össze a művet.

A „legyen meg az én akaratom" mondat is telitalálat. Körmendit is sokszor elvarázsolták a zseniális tudós élménybeszámolói. Mesélik, sokszor megesett Mándoky- val, hogy amit már kimondott, arról már azt is hitte, hogy megvalósult. És olyankor boldog volt, mint a gyermek.

De ez a mondat máshonnan is eredeztethető. Sajátos módon a kun miatyánkból kimaradt a 3. mondat, az, hogy „Jöjjön el a te országod”. Ám a 4. mondat már megvan, és ez Mándoky magyar fordításában így hangzik „szálljon le (közénk) a te akaratod”. Körmendi ugyan még nem ismeri a restaurált változatot, de nagyon jó érzékkel tapint rá a kun nyakasságra. Ezért a bibliából ismert „legyen meg a te akaratod” mondatot posztmodern módon átírja. Az lesz belőle, hogy „legyen meg az én akaratom". A posztmodern ötlet Körmendi versében a jellemzés kiváló eszköze lesz. És ez a vers így, pontosan ezzel a kis önzéssel lesz igazán csattanós remekmű! így kerekedik ki teljesen Mándoky Kongur István karikírozott portréja, jellemképe. Méltán lesz Körmendinek ez a műve a valaha írt legjobb paródiája.

49