Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 2-3. szám - Rideg István: Körmendi Lajos legerotikusabb költeménye, a Kettesben (1984)

A vers előzményeként elmondható, hogy Körmendi - már csak azért is, mert Verseghy a földije volt, a megyéje, Szolnok város szülötte - szorgalmasan tanulmányozta a pálos rendi szerzetes „viselt dolgait”, aki 1792-ben lefordította AiszkhüloszH lebilincselt Prométheusz című drámáját, sőt 1794-ben magyarra fordította a francia nacionalizmus híres dalát, a nagy francia forradalom „indulóját”, a mai Franciaország himnuszát: a Mar- seillaise-t. Nem akárki tehát Körmendi szemében. Akit aztán 1794-ben elfognak - a Martinovics Ignác-féle szervezkedésben való részesség gyanújával, és 1795-ben halálra ítélnek, de ítéletét várfogságra változtatják, így 8 évet ül le a börtönben.

A nyelvújító Verseghy Ferenc pap létére ugyancsak értett a szexhez is. Nem csak „humánus és hazafias” érzései voltak. 1786-ban egy volt apácával, Herpin Klárával folytatott viszonya miatt egyházi eljárást indítottak ellene. Van Verseghynek két pornográf verse, amelyeket a fogságában írt, az 1795-ös Uránia című folyóiratkötet lapszéleire. Az egyik címezz első egyesülés, a másik a Soror Formoza.

Körmendi posztmodern ötlettel Verseghy e két versét felhasználva írja meg az idézőjelbe tett, tehát Verseghyre testált, s így felmondott Verseghy-leckét.

Körmendi Az első egyesülésben olvasta az alábbi férfikifejezéseket: „ápolgattam”, „s csöcsén vadásztam mennyemet”, „feszes csöcsének”, „vadászott” „felbírtam csik- landással / völgyének sarnyas ajtaját”, „a rózsa-résnek partjai”, „kajcs körmével”, „bántotta pitvarát” „Harmattal”, „sarnyas völgyének tájait”, „Heves gyakokkal.”

A Soror Formozában pedig a következő női sürgetést találja:

„No még csak egy kis Miatyánkig / - úgymond nyöszörgve - Édesem!” (1.)

A Körmendi-vers 4 részre tagolható.

A versbeszédet megteremtő bevezető az 1. rész.

,Jó estét! - köszöntek ránk Verseghy ismeretlen pornográf versei.

Ferenc urunk - mit kell tenni? - kikérdezett engemet:”

A 2. rész a férfi szólama.

» Gyakran gyakni, hegyes csöcsén vadászgatni mennyemet, apolgatni rózsás rése édes partjait, rázúdítni csókjaimnak zivatarjait, jól felbírni csiklandóssal völgye szárnyas ajtaját, ujjam körme sem bánthatja harmatozópitvarát...«

A Körmendi alkotta páros rímek / „partjait” - „zivatarjait”, „ajtaját” - „pitvarát” / illetve a közeli és távoli alliterációk / „Gyakran gyakni”, „csöcsén” - „csókjaimnak” - „csiklandóssal!’, „rózsás rése” - „rázúdítni” / igyekeznek választékosán széppé tenni, „megtisztítani” a talált „nyersanyagot”, a pornográf Verseghy-szöveget.

A 3. rész a nő szólama: de a férfi „tálalásában”.

„ Te alélsz, támadsz, mint Soror Formóza, rimánkodsz váltig:

»No! No még, no még, no még, no még, csak egy kis Miatyánkig!«”

A fokozásos igehasználat („alélsz”, „támadsz”, „rimánkodsz”) és a túlzó ismétlés (ötször hangzik el a „no” nógatás, négyszer a hiányt hangsúlyozó „mégj a női szexuális étvágyat, telhetetlenséget hangsúlyozza.

43