Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 1. szám - Gál József: "Szombathely, a mi városunk"

pőbb dolgokat is elkövettek már, mint a szocreál. Gondolok itt Günter Domenig megroggyant homlokzatú bécsi banképületére, a Pompidou Center kifordított épületére. A sor persze most is folytatható.

Képtár és környéke

Fő téren működött. A két pólus szerepkörében az 1880-as évek második felében következtek be a fontosabb változások. A városháza a Berzsenyi térre költözött. Új helyre került a törvényszék és a börtön is. A levéltár a volt fogház épületét foglalta el. Jelentősen bővült az igazgatási pólus is. A Fő tér házai erre az időre többségükben elkészültek, egy- és kétemeletessé épültek át, szinte valamennyi földszint üzletekkel. A vasútról is egyre több piacozó érkezett. A tér burkolatért, az udvarok - pöcegödreik miatt - csatornázásért „kiáltottak”. A laksűrűség megháromszorozódott, az előkelő polgárok a szőlőskertekhez vezető fasor mentén (ma Gagarin út) épült villáikba költöztek. A bankokba, takarékpénztárakba ömlött a pénz. A vasút felé új utcák nyitása

A város terei az utcák rengetegében a váratlan vagy éppenséggel várt tágasságot jelentik. A stílusok után kérem, nevezzétek meg Szombathely három legszebb, legfontosabb terét!

H.J. Mielőtt erre válaszolnék, hadd tegyek föl én egy kérdést, amely alapvető. Nevezetesen jól működik-e a város térszerkezete és központja? A válaszom: igen.

A legősibb városközpont - ahogy ma is - kétpólusú volt. A feudális és egyházi hatalom a mai Berzsenyi és Mindszenty tér körül alakult ki. A polgárság központja a piaccal, a városházával, a borméréssel, a deressel, a tűztorony a pincebörtönével a

12