Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 2-3. szám - Balázs Géza: Élet és nyelv

linka, Puskás Öcsi, az egész magyar politikai „elit”, a négyes metró, Gyuszi taxis, a békávé jegyárak és a szentendrei HÉV menetrendje. Valamint a hungaropesszimiz- mus. (Cz. Á. B.) Hogyan mulatunk? A német elégedetten belekarol a mellette ülőbe, az orosz vala­miféle mélyszláv tragédiát él át, az olasz még az ellenségével is táncra perdül. Mi sí­runk: AJkácos út, ha végigmegyek rajtad én... Minden idők legszomorúbb dala. (Á.L.) Egy finn-német házaspár, Tellervo Kalleinen és Oliver Kochta-Kalleinen találta ki, hogy a világ városai panaszkórusokat szervezzenek. - Ez egy pesszimista ország, én is pesszimista lettem, hangzik a budapesti kórus panaszdalában... (Cs. D.) Amikor külföldi barátaim megkérdezik tőlem, hogy milyen az én országom, azt fe­lelem: az én országomban minden ember szomorú. Itt a pohár félig üres és nem félig teli. A magyarok nem szeretik a kritikát, de másokat bátran megajándékoznak ezzel. Ebben az országban nincsenek hibák, mi a történelmünk áldozatai vagyunk... Min­den rossz tapasztalatot, minden kínt és minden pesszimista gondolatot tovább kell adni a fiataloknak... (P. L.) A pesszimizmus megragadható a magyarok nyelvtudásában is. Gimnáziumi nyelv­tanórákon, külföldi kirándulásokon megfigyelhető volt az osztály többségének a nyelvi passzivitása. Mindenki arra várt, hogy a jobbnak tartott, bátrabban kommu­nikáló emberek megszólaljanak. Én magam sem vagyok kivétel ez alól. Habár felső­fokú vizsgám van angolból, németből és olaszból, mind a mai napig kínszenvedésnek érzem, ha ezt a tudást alkalmazom kell. Mondhatni, a hungaropesszimizmus élő pél­dája vagyok. (S. D.) Ó, emberek az élet oly rövid, Az utak végén az örök rög int. Jó volna egyszer, végre tudni már, Hogy szomorú fejünkre itt mi vár. írja Juhász Gyula Májusi óda című versében. A negatív világnézet még számos magyar költő jellemző motívuma. Berzsenyi Dániel a magyarok nemzeti ódájában erkölcsi romlásról, belső viszályról, Magyarország hanyatlásáról ír. Történelmünk bukásokkal, elnyomással, veszteséggel van tele, és a mai politikai helyzetre sem lehetünk büszkék. (K.V.) A magyar szólások, közmondások is többnyire negatív oldalról ragadják meg még a pozitív dolgokat is. Pl.: a jólétre vonatkozó: Kutya is megvesz a jólélésben, vagy a gazdagságra vonatkozó: Gazdagot keres a köszvény. (N. D. V.) 28

Next

/
Thumbnails
Contents