Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 12. szám - Alexa Károly: ...szövegek otthon. II.

3 ALEXA KÁROLY Szövegek vendégségben, szövegek otthon AZ ÉLETÜNKRŐL 2012-BEN A rendszerváltozás megindulása nagyjából két egyenlő hosszúságú szakaszra tagolja az Életünk történetét. És bármilyen jó eséllyel tudunk hitelesnek mondható mérleget készíteni az első negyedszázadról, erre aligha van esélyünk a következő időszak ese­tében. Ahhoz mérhető változás, mint amit az 1990-es évek eleje hozott a magyar iroda­lomban és irodalmi életben, mondhatni, példa nélküli. Nem volt az irodalmi életnek olyan összetevője - az intézményi szerkezettől az esztétikai normákig, a finanszírozástól a generációs kapcsolatokig amely alapjaiban ne változott volna meg. És/de ami a leg­jelentősebb esemény: az irodalom hallatlan presztízscsökkenése, az olvasótábor kataszt­rofális összezsugorodása. Ez a válság együtt járt a honi közélet régi-új - privát-állami - rendjének kiépülésével, párhuzamosan zajlottak a „pártosodás” küzdelmei a politikában és az irodalomban. Az irodalom nem vonhatta ki magát a politikai harcokból, a korabeli szlogen szerint az egypárti diktatúrát a többpárti diktatúra váltotta fel - ha lehet mon­dani kíméletlenebb harcmodorral működve, mint a pártállami idők utolsó szakaszában. Nincs összegező képünk még erről a korszakról, a forráskiadványok sem lépnek túl az egypárti hatalom korszakain. Pedig enélkül lehetetlen még a legóvatosabb állítás is egy-egy részkérdésben az irodalmi piacnak azon a talán legérzékenyebb, minden­esetre a leggyorsabb reakciókra képes területén, ami a folyóiratszerkezet. Tudjuk, vagy legalábbis jó okkal sejtjük, hogy a régi rendszer irodalmi életének ez volt a legfontosabb eleme, fontosabb mint a könyvkiadás vagy bármiféle hivatalos vagy érdekvédő intéz­mény. Ezért is lenne indokolt a teljes itthoni folyóirathálózat feltárása - csatlakozva olyan korábbi időszakokra vonatkozó szaktanulmányokhoz, mint amelyek pl. a Ti- szatáj vagy a Mozgó Világ históráját választották témának. Miért éppen az Új írást ítélte a - ki is ? - a „szakma” ? a politika ? megszűnésre, milyen következményekkel járt az állami mecenatúra gyökeres változása a folyóiratok finanszírozására, az utódálla­mokban bekövetkezett demokratikus és nacionalista fordulat miféle változást hozott a határon túli magyar irodalomnak hagyományosan kereteket kínáló lapoknál, jelesül a Tiszatájnál, a politikai harcok miféle írói szerepváltozatokat hoztak létre, a nemzeti elvű politika és a liberalizmus küzdelme és a képviseleti elvű irodalmi lapszerkesztés, az új irodalmi lapok megszületése, majd az internetes „folyóiratok” hatása a hagyo­mányos lapszerkezetre stb., stb. - számos ilyesféle kérdés tisztázása után és során le­hetne csak egy-egy lap sorstörténetét szakszerűen és méltányosan rekonstruálni. 135

Next

/
Thumbnails
Contents