Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 12. szám - Merklin Tímea: Az Életünk az életükben (A Lap és a Hivatal)

matat képezik. Történelmi távlatokban is nagyon fontos, hogy legyenek, megmaradjanak ilyen folyóiratok, hiszen utódaink majd ezeket olvasva ismerhetnek meg bennünket.

Markó Péter (1998-tól 2006-ig Vas Megye Közgyűlésének elnöke):- Az Életünkkel szorosabban Pete György megjelenése után fonódott össze a sorsom. Ismertem persze korábban is a kéthavonta megjelenő művészeti kiadványt, de irodalmi igényemet jobban kielégítette az Új írás, a Kortárs, a Tiszatáj vagy az Alföld. Arra már nem emlékszem pontosan, mi keltette fel az érdeklődésemet jobban az Életünk iránt, de egy idő után felfigyeltem arra, hogy rendszeresen olvashatom azoknak a költőknek, íróknak a munkáit is, akik gyakran megjelentek - néha személyesen is- a sárvári Históriás Napok programjában. Megjelentek az Életünkben a Kárpátmedence magyar költői, írói, és - úttörő módon - a nyugati magyar irodalom jelentős képviselői. Itt olvashattam először Ratkó József átütő erejű verses drámáját, a Segítsd a királyt! és Simonffy András nagyszerű könyvét, a Komp ország katonáit. A Nádasdy-vár kulturális tevékenysége később több szálon is összeszövődött az Életünkben folyó műhelymunkával. Pete Györgyöt meghívtam valamikor a ’70-es évek végén, hogy mutassa be a folyóiratot a Bőrdíszmű dolgozóinak. Az épületbe lépve felhívta a figyelmemet a „Bukszagyár” tervezőjének, a hazánkban nagy értetlenséggel fogadott Zalotay Elemérnek a jelentőségére. A kiváló építész munkásságát éppen az elmúlt hónapokban mutatta be néhány lelkes fiatal a www.lathatatlansarvar.hu honlapunkon, 80 éves születésnapja alkalmából.

Élénken emlékszem a „Hagyomány és folytonosság” kerekasztal-beszélgetésre, ami 1985-ben valósult meg szerény kezdeményezésemre, az Életünk közreműködésével a Nádasdy-várban. Akkor hallhattam először a nagyszerű Láng Gusztáv lényeglátó gondolatait. A felkért előadók közül ma már nem él Szabados György, Jánosy István, Erdei András, Simonffy András. Az Életünk 1986/4-es számában megjelent előadások napjainkban is tanulságos olvasmányok. Ma már a helyi irodalomtörténet kitörölhetetlen része a Hollandiában élő Dedinszky Erika költő gimnazistáknak tartott rendhagyó irodalomórája a Sylvester Könyvtárban. A sors kifürkészhetetlen akaratából éppen az Életünk által szervezett irodalmi kőrútról hazafelé tartva szenvedett súlyos utcai balesetet 1985-ben, Budapesten.

A kapcsolatom, mint felelős kiadó a folyóirattal 1998-tól tovább bővült. Fábián László főszerkesztő idején - örömömre - hangsúlyosan jelent meg a képzőművészet is. A mellékletek kiváló tájékozódást nyújtottak a mai magyar képzőművészet meghatározó irányzatairól, alkotóiról. A karintiai tartomány politikai vezetésével, Jörg Haiderrel és Jörg Freunschlaggal kialakított szoros kapcsolat tett lehetővé számos közös rendezvényt, köztük az Életünk tematikus számát Karintiához kötődő kiváló költők, írók bemutatásával. így szerepelhetett a folyóiratban Ingeborg Bachman és Christine Lavant néhány verse. Utóbbi, Pilinszky osztrák megfelelője, szinte teljesen ismeretlen hazánkban, ezért is tettünk meg mindent válogatott verseinek kiadásáért.

116