Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 12. szám - Kerti tagozat (Beszélgetés Ambrus Lajossal)

dálkodás és legeltetés volt - régen. Ezer évig. De hol vannak már a régi gazdálkodási formák? Hol a delelő gulyák? A halban bővelkedő vizek? Ezt a tájat is, a lehetőségeket is - benne a mi helyzetünkkel és szerepünkkel - radikális élességgel kell végiggon­dolni. Illúziók nélkül, még akkor is, ha egyáltalán nincsenek meg, eltűntek a régi lét­forma alapelemi, a helyi gazdálkodás emberi és tárgyi feltételei: vissza kell térni saját lehetőségeinkhez. Vissza az őshonos gazdálkodás modern formáihoz, az őshonos ál­latok tartásához, egészséges terményekhez és gyümölcshöz; a régi-új patriarchális élethez, ami itt mindig létezett.- Krízis és katarzis címmel szerkesztett könyvet 2009-ben a Hamvasról szóló írásokból. Nem csak Berzsenyi, de Hamvas Béla életműve is beleszövődik az Önébe, és nem hagyja Önt gondolattalanul üldögélni a kertben. Milyen ez a szellemi közösség Önök közötti Egy teljesebb élet ideája ?- Örültem ennek a munkának, mert leginkább végiggondolásra inspirált. Ugyanis Hamvas Béla esetében olyan szerteágazó életműről van szó, benne filozófia, válság­filozófia, metafizika, szépirodalom, esztétika és nem lehet eléggé hangsúlyozni, a leg­jobb magyar esszé-hagyomány, amely jelentősen megtermékenyítette a kortárs irodalmat és gondolkodást. Ráadásul ez az életmű tiltott gyümölcs is volt jó ideig - Lukács György volt az, aki könyörtelenül kiebrudalta a magyar szellem panteonjából. De kérdhetjük jogosan: Hamvas ötven év múlva a helyére került, de hol van ma már Lukács György? Hamvasról, az életmű kritikájáról egy ilyen könyvet nem is olyan könnyű feladvány összeállítani, oly sok irányba fut-szalad és gurul, mint maga az élet. Egészében olyan, mint a jó szerzők és műveik: hol az addig homályban maradt fe­lükkel ragyognak föl előtted, hol a másinkkal. Benne élnek, alakulnak, változnak je­lentésükkel, hatásukkal az időben - segít bennünket eltájékozódni egy mélyebb, szellemi létezés dimenzióiban. Igyekeztem is olyan könyvet összeállítani róla, ahol minden irányból értelmezhető ez a hamvasi életmű: a rajongástól a szkepszisen át az elutasításig. „Szellemi közösség” pedig egy ilyen hatalmas, szerteágazó életművel rit­kán lehetséges: én magam a Karnevált nagy regénynek tartom, de leginkább a Pat- mosz és Az öt géniusz esszévilágát szeretem.- Elkészült-e az a regény, amelyen két évvel ezelőtt dolgozott ?- A Halálnapló című regényemet nem fejeztem be. Pontosabban: hagyom pihenni. Várom a pillanatot, egyben azt az inspiráló távlatot, ahonnét teljes megelégedéssel tekinthetek vissza saját szövegemre. Dokumentatív jellegű, valójában fikciós regényről van szó, melynek alapélménye a halál; a feleségem halála. A regény különféle frag­mentumokból áll: családtörténeti elemekből, dokumentumokból, irodalmi fikciók­ból. Persze nem azt a valóságot óhajtja „mesélni”, ami személyesen velem esett, inkább azt, ami mindnyájunkkal történhet. Körülbelül 10-12 íves munka, nagyjából készen is áll, de bizonyos összefüggéseivel elégedetlen vagyok, más elemeit csiszolgatnom 80

Next

/
Thumbnails
Contents