Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 12. szám - Pete György: A havi folyóirat felé

AZ ÉLETÜNK 1977-78-BAN

Egy ötvenéves folyóirat sokféleképpen tagolható, osztható kisebb részegységekre. A kiválasztás szempontja sokféle lehet. Lehet formális: időbeliség, a megjelenés gyakorisága, lehet tartalmi: a szerkesztők személye, koncepciója, vagy a közreműködők, a szerzők személye szerinti, végül is egy folyóiratot alapvetően meghatároz állandóan változó szerzőgárdája, annak színvonala, karakteres törekvései, témái, végül, de nem utolsósorban művei, amelyeket a folyóirat rendszeresen közread, bírál, minősít, stb. így volt ez az Életünk esetében is, mégis létezik egy alapvető választóvonal, mely döntően és elsődlegesen két fő részre bontja, különíti el terminus post quem, ante quem-sze- rüen átnyúlva formai és részben tartalmi szempontokon is a hetvenes évek végén.- az 1977-78-as évfolyam, amely bár még kéthavi megjelenés mellett, már országos folyóiratként működik, és minden lényeges szempontból különbözik előzményeitől, és előlegezi a későbbi havi megjelenésű folyóiratot. Mert 1977 előtt az Életünk nem volt igazán az országos folyóirat-struktúra része. Szándéka szerint sem, lehetőségei szerint sem, a benne megjelent szerzők, művek súlya, a benne kirajzolódó törekvések szerint sem. Provinciális volt minden értékével együtt, egy nagy tájegység lapja, betöltve az egyik alapvető feladatát: otthont, fórumot adva az ott élő íróknak a megmutatkozásra, keresve-felmutatva a sajátos értékeket, fórumot adva az ott sarjadó tehetségeknek, de - épp provincializmusa okán - nem tudta őket szervesíteni, beemelni az egyetemes magyar irodalom áramkörébe, értékrendjébe, feladatvállalás-rendszerébe. Más volt a választott horizont, más volt a regionális elvárás is. (Külön vizsgálandó kérdés, hogyan élt a - mégiscsak meglévő - lehetőségeivel, mit valósított meg, és mit nem, milyen hatásfokkal, milyen színvonalon?)

Mert az tagadhatatlan, 1977 után új korszak kezdődött. Egy megye, Vas megye lapja lett az Életünk. Gazdagabb anyagi lehetőségekkel működött. Gyökeresen új koncepciót fogadtak el a fenntartók. Alapvetően átalakult, kibővült, megfiatalodott a szerzőgárdája; új szerkesztőség formálódott. A későbbi országos havilap döntően már kész volt ekkor lényegi elemeiben. Hátra volt még - vulgárisán szólva - a puding próbája. Két év újszerű működése nyomán kialakult és igazolta magát az új profil, az új szerzőgárda és az új szerkesztőség. Bebizonyította az országos és helyi kultúrpolitikának, az írói szakmának és az olvasóközönségnek, hogy tartalmilag megérett, havi ritmusra lehet állítani az új folyóiratot.

Nagyon lényeges hangsúlyozni: nem arról volt szó, hogy két év szívós és kitartó építőmunkája nyomán jött létre az országos folyóirat! Koncepcionálisan már az 1977-es második számtól kész volt. De realizálni kellett az idő gyakorlatában, hogy ez a koncepció működőképes. Ez volt 1977-78 nagy szerkesztőségi feladata, és az akkori szerkesztőség be is bizonyította, hogy van saját arca, saját víziója a magyar irodalom előtt álló feladatokról, ki is tudja, ki is veszi a részét ebből, megkeresve a maga helyét az egyetemes magyar irodalomban annak egyik karakteres műhelyét megteremtve és működtetve. Szerzőire támaszkodva, velük együttműködve természetesen. Mert nélkülük semmi sem lett volna. Szánalmas és üres handabandázás csupán, bár49