Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 11-12. szám - Döbrentey Kornél verse

időbeli második csoportja a forradalom leverése utáni időszakban, egy nagy hiátust követően a Kádár-rendszer végén keletkezett. Mivel mindenfajta 1956-ra való utalás (szöveges és képi, egyaránt) tiltott volt, és ha mégis megtörtént: éberen figyelték és megtorolták, így csak a rendszer lassan lazuló évtizedében, az 1980-as évek második felében ellenzéki szereplők munkálkodásában illetve a Kádár-rendszer végső idején, a Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai újratemetése előtt és a 301-es parcellába tervezett emlékmű pályázatakor keletkezetteket vehetjük számba.5

Kronológiai, időbeli elhelyezkedésük szerint a külföldön létrejött plakátok között két fő disztinkciót kell tennünk. A szocialista országokban keletkezett plakátok között kitüntetett helyűek és szerepűek a lengyelek, a forradalommal szolidáris plakátok, míg a nyugati országokban - Argentínától Svédországig és a teljes magyar emigrációban - létrejötteket egy csoportba tartozónak tudhatjuk.

A plakátok létrejöttük helye, helyszíne és időbeliségük alapján történő csoportosítása más szempontok szerint még tovább folytatható. A forradalom idején keletkezetteknél szükséges egyfajta fogalmi redukcióval élni, ugyanakkor néhány falragasz beemelését csak a fogalmi kiterjesztés tudja lehetővé tenni. Azért szükséges ez, mert a forradalom ikonográfiájának, teljes vizuális sokrétűségének a minél teljesebb meg- ismerhetése érdekében fontos a vázlatokat, a terveket is számba venni, az egy példányban, csak a forradalom utcáján, fényképeken megőrzött falragaszokkal együtt. A szöveges plakátok közül szerepeltetünk olyanokat, amelyek a szövegelrendezés, az igényesebb tipográfiai tervezettség vagy az egyedi keretelés miatt lehetnek fontosak. Nehéz a kizárólag korabeli fényképeken megőrzött falragaszok sorában elkülöníteni a röpcédulákat a plakátoktól, vagy a gúnyrajzot a plakáttól.6 A röplap és a plakát megkülönböztetése, meghatározása sem könnyű feladat, hiszen a nagymennyiségű és gyakran nagyobb méretű röplapok is sokfélék. Van közöttük fölhívás, nyilatkozat, figyelmeztetés, programismertetés vagy parancskihirdetés, ám ezek zömében kizárólag szövegesek, míg a plakáton valami jellemző vizuális jel(nek), képi szimbólum(nak) is szerepelnie kell).

Az 1956plakátjai és röplapjai című, e műformákat összefoglalóan először bemutató kiadványban mindezekkel a röplap-formákkal találkozhatunk, plakátból azonban alig néhánnyal. Noha a bevezetőt jegyző Kopácsi Sándor definíciószerű pontossággal meghatározza a jelentőségüket: „1956 forradalmának a sajtó, a rádióadások mellett a röplap és a plakát a legfontosabb hétköznapi dokumentuma, és sokaknak arról a történelmi erejű 12 napról talán az egyetlen féltve őrzött kincse, emléke. Ezt a feltevést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a forradalom leverését követően a hatalom szigorúan tiltott dokumentummá nyilvánította”.7 A Kádár-rendszer szigorú tiltása bizonyos mértékben a rendszerváltozás utánra is prolongálódott, mivel a Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozatának 1956-os kötetében csak a kádárista karhatalmat propagáló plakáttal találkozhatunk.8

A forradalom idején született plakátok sorában a rajta szereplő időpont szerint Pleidell Jánosé (1915-2007) lehet az első. Hogy mikor készült, azt az alkotóval folytatott beszélgetésekből sem lehet egészen pontosan meghatározni. A legvaló28