Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 10. szám - Sarusi Mihály: Írók Almádiban (Részletek a szerző készülő Balaton-könyvéből)

fogságot is megkóstolt lánglelkű reformátor Dévai Biró Mátyásnak, midőn Sárvár­ról Budára visszautazott... sőt mint a hagyomány állítja, Kádártán, Veszprém mel­lett predikátoroskodott is, ezt a püspöki várost el kellett kerülnie”. Az adattárak úgy tudják, a Déváról való Bíró Mátyás a lutheri irányú magyar reformáció legnagyobb alakja. Krakkai és wittenbergai egyetemista, az utóbbi helyen Luther és Melanchton asztaltársaságához tartozik, s 1531-ben előbb Budán szolgál, majd Kassán prédikátor. Az egri püspök elfogatja, Pozsonyba, majd Bécsbe hurcol­ják, mígnem a jó abaúji magyarok 1533-ban kiszabadítják, hogy 1534-ben újfönt elfogják, s Budáról 1535-ben szabadul. Budáról Sárvárra megy - tán ezt az útját megszakítva, errefelé járva néz be a szárberényiekhez?... 1536-ban Némethonban gyógyíttatja szem- s gyomorbaját, 1537-ben Wittenbergában vitairata jelenik meg, amelyet megtold a bécsi inkvizíció leírásával. Hazajön, prédikátor és iskolamester többek közt Sárvárt, Szikszón, Miskolcon, hogy vagy idegenben üldöztetés közben vagy (más föltételezés szerint) Debrecenben érje 1545-ben a halál. Hitelveit és helyesírási szabálykönyvét krakkai nyomdával nyomatja ki. Negyvenöt magyar év az amúgy sem könnyű 1500-as években! Mint Zoványi Jenő írja róla: túl a Dunán, Felföldön a magyar vidékeket járja, hogy „elhintegesse az evangéliumi magvakat”. Bőd Péter viszont minket is megne­vez: „...Tanított ez Budán, Pápán, Sárváron, a Balaton mellett, Rába mellett, Kas­sán, a Tisza körül, a Szilágyban...” Hajdú Mihály írja (Nyelvészeti és néprajzi közlemények című kötetében): páran, köztük Dévai Bíró Mátyás „valamilyen nyelvjárási ötvöződést” próbáltak teremteni, a többség (a Mohács és a felvilágosodás kora közti - nyelvtörténeti középmagyar - időben) a saját nyelvjárásában írt. S írunk ma is. Hogy belefért-e Szárberény s környéke (Kádárta, Veszprém, Szentkirályszabad­ja) Dévai Bíró Mátyás életébe? Ki tudja. Beleférhetett - nem csak az itteniek emlé­kezete szerint. Jó szívvel emlékezhetünk mai almádiak e tán Berényben is az igaz keresztyén hitet magyarul, s nem a tokos német labanc nyelvén hirdető Dévai Bíró uramra! Épp odaillett az Árpád-kortól följebb s följebb épített szárberényi istenháza szószékére. Mely istenházát a labanc katonák, a labanc szellem ellen várfalnyi kerítéssel kellett körbevenniük jó eleinknek. Kivetjük a faluból a gyütt-ment németeket, cudar svábokat! - kuruckodnak a herényi magyarok még 1853-ban is, bár közben a földek javát bíró uradalom követ­kezetes telepítései nyomán a kálvinista magyar őslakosság lassan-lassan kisebbségbe szorul. Ma kuruckodásunkat újlabancék homofóbnak ítélhetik, miközben csak a megszálló útálata süt akkori szavainkból. Dévai - e mái nyugatmajmoló világban! Bíró - mikor minden szabad! Mátyás - hol az igazság? ...Csak azért sem. Zápolya tán rendíthetetlen hite miatt ítélte máglyahalálra, amit sikerült megúsz­nia. Budán - regéli utóbb Luther a tanítványáról - pápista pappal osztozik, s hogy nem jutnak dűlőre, istenítéletnek vetnék alá őket: hozassanak két hordó puskaport, hogy ráüljenek, s aki fölrobbantásuk után élve marad, annak van igaza! Bíró Mátyás 44

Next

/
Thumbnails
Contents