Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 1. szám - Mánta György: A zsebpénz ára

MÁNTA GYÖRGY A zsebpénz ára Zsebpénzre mindenképpen szükségem volt, de nem vitt rá a lélek, hogy fiatalon özvegységre jutott anyámat még ezzel is terheljem, épp elég gond nehezedett a vállára, hogy a népes családot eltartsa. Délelőtt az Anatómiára szólított a kötelesség. A szürkére kopott, hatalmas épü­letben már második hete egy formaiinban tartósított, lilásra színeződött kart bon­coltunk. Az ismeretlen eredetű végtagról a bőrt rég lehántották, mi a szikével az izmait feszítettük szét, a gyakorlatban tanulmányozva, hogyan hajladozik a mus- culus supinator longus a musculus flexor carpi radiális mellett, vagy hogyan rög­zülnek a könyökízület szalagjai meg az alkar izmai a condylus medialis humerire. A zsebpénzemet délután kerestem meg, a hegyoldalban nyílt Kis Lugas kert­helyiségében. Négy visszatérő ügyfelem volt, a többiek már nem tartottak igényt a szolgálatomra, ők már behajóztak a révbe. Ez a négy, vidékről a fővárosba köl­tözött fiú ugyanabban a cipőben járt, mint az elődeik. Sehogyan sem tudtak bol­dogulni azokkal a lányokkal, akikbe látásból belehabarodtak, de leleményesség híján csak sóvárogtak utánuk gyámoltalanul, mint a rövidnadrágos gyerekek. Leszólítani egyiküket sem merték, a bemutatkozáshoz nem találtak megfelelő alkalmat vagy módot, így csupán követték őket, és kinyomozták, hogy hol laknak. Hétpróbás tisztelőm, a mindenkinél találékonyabb Jármai Dalcsi Gyula hozott velük össze. Dalcsi tudta, hogy csak korán elhunyt apám végakaratából iratkoztam be az orvosi fakultásra, engem igazából az irodalom érdekel, a betűvetés, ahogy fűnek-fának híresztelte rólam. A négy ügyfél közül legnehezebbnek a született fellegjáró Somi bizonyult. Ha nem akad meg a szeme azon az asszonyon, jelentkezik a ferencesekhez, és beáll papnövendéknek. De ahogy megpillantotta a Gellérthegy egyik utcájában, az a nő nyomban rabul ejtette, kiűzte fejéből a szerzetesség amúgy is ingatag gondolatát, és már csak róla ábrándozott. Természetesen Jármai Somit is azzal a céllal küldte hozzám, mint a többieket: méltányos gázsi fejében én majd írok a választottjának olyan szívbe markoló soro­kat, melyek hatására az a nő holtbiztosán a karjába omlik. A lányos arcú, rokonszenves Somi, érettségi bizonyítvánnyal a zsebében, Pécs­ről érkezett Budapestre, s átmenetileg egy kollégiumban inaskodott, ahol az ingyenes szállás és koszt mellett tisztes javadalmazásban is részesült. Ott készülő­dött a szerzetesi pályára, ismerkedve a laikusoknak szánt teológiai irodalommal, hogy minél tájékozottabb legyen, amikor majd felvételre jelentkezik a ferencesek­hez. Ezt a magába táplált elhivatottságot döntötte romba a gellérthegyi asszony. A jól bevált taktikával kezdtem. Az első levél rövid volt és tartózkodó, arra szo­rítkozott, hogy a feladó sürgősen szeretne megismerkedni a címzettel, mivel fon­tos közlendője van a számára. 88

Next

/
Thumbnails
Contents