Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 9. szám - Fazekas Mihály - Zalán Tibor: Lúdas Matyi
ANYA Hova mennél te el a Juliska után? És mi közöd neked ahhoz a szomszédlányhoz? MATYI Közöm még nincs, de hamarosan lesz. Juliska Döbrög vármegyébe szegődött, a Döbrögi méltóságos úrhoz, cselédnek. Oda megyek utána. És feleségül veszem, mert igen szerelmes találok őbeléje lenni mostanság. ANYA Szerelmes! Elveszi feleségül! Aztán a likas gatyádra akarsz megnősülni? Miből fogod eltartani a te Juliskádat? Meg a porontyaidat, ha ugyan lesznek porontyai az ilyen málészájúnak! MATYI Már ezt is kigondoltam, Mama. Vannak nekünk szép kövér lúdjaink. ANYA Azok vannak, de azokról sem gondoskodtál soha. MATYI Eddig. Most kezdem a gondoskodást. Elviszem őket a döbrögi vásárba, jó pénzért gondosan eladom valamennyit. ANYA Majd a vásárra, pokolba! Mit kerestél az egész nyáron? Az égvilágon semmit. Jobb, hogyha dologhoz látsz itthon! MATYI Megyek a vásárba, eladom a libákat! Az árukból nyitok egy műhelyecskét, ahol csizmákat talpalok. Amikor sok pénzem lesz a csizmatalpalásból, eladom a műhelyecskét, és veszek az árából egy-két jóvérű lovat, onnantól azokkal kereskedem. Kupec kerekedik belőlem, anyám, hegyeseket fogok köpni, és a kötözködő részegeket kihajigálom a kocsmaablakon. ANYA Szerencsétlen gyermek, megzavarta a fejedet a nap. MATYI Az is lehet. De hajnalban mégis elindulok, hogy időben a vásárba érjek. ANYA Te mehetsz, de a ludak itt maradnak. MATYI Engedjen el, édes mama, könyörögve kérem. Nem jó nekem itt, a saját lábamra kell állnom. Meglássa, sokszorosan fizetem vis z - sza a lúdjai árát. ANYA De te nem értesz az alkudozáshoz, Matyikám. A vásárban becsapnak, elherdálod a jószágainkat. Akkor már tényleg semmink se marad e világban. MATYI Olyan ügyesen fogok árulni, minden kofa tőlem tanulja meg, hogy kell előcsalogatni a kuncogó márjásokat és fénylő forintokat az emberek zsebéből. ANYA Jaj, most meg mit csináljak? Engedjelek, ne engedjelek? Vajon mit szólna szegény apád, ha megtudná, mire készülsz? MATYI Azt mondaná, eredj, Matyikám, aki mer, az nyer. Ha örökké csak a hasadat sütteted a nappal, soha nem viszed egyről a kettőre. ANYA Ám no hiszen, legyen úgy, áldjon meg az Isten, csak lendíts valamit, mert hej, nagy bűn a henyélés! MATYI Akkor meg is egyeztünk. Megyek és viszem a ludakat. ANYA Mész, viszed... Már azt sem tudom, téged sajnáljalak jobban, vagy a szép fehér lúdjaimat. MATYI Egek! Hát milyen anya az ilyen anya? 28
