Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 8. szám - Kiss Gy. Csaba: Magyar-horvát végek emlékezetéről

szerint nem túl sok sikerrel, ekkor a Muraköznek 90.387 lakosából 82.829 volt hor- vát, és csupán 6776 magyar. A régióról szóló mai horvát kiadványok bírálják a XIX. századi magyarosítást, a terület régi horvát jellegét hangsúlyozzák. Pedig Muraköz népi kultúrája jelentős mértékben különbözik a többi horvát területekétől, zenei folklórkincsében ott vannak a magyar kapcsolatok nyomai, Bartók Béla népdalgyűjtései is ezt a rokonságot bizonyítják.

Ivánc

A következő „határvidékünk” távolabb esik a magyar-horvát határtól, a Zágráb melletti Túrmező (Turopolje), a horvát történelem sajátos hagyományokkal bíró kistája. A hétszilvafás parasztnemesek (sljivari) hazája. A horvát fővárostól délkeletre, a Száva és a Kulpa folyó között található régió mintegy 600 km2-nyi terület, 59 település tartozik hozzá. Első privilégiumaikhoz még IV. Bélától jutottak, mint a zágrábi vár jobbágyai, később közösségként (communitas nobilium de Turopolya) kaptak nemesi kiváltságokat. Joanna Rapacka idézett kulturális lexikonjában a tájat kissé egyszerűsítve, mint „horvát Vendée-t”, begubózott konzervatív nemesek vidékét említi. Történelmi paradoxon, hogy ez a nemesi közösség az 1840-es években a

58