Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 8. szám - Tárnok Zoltán: Bádogfejűek

- Mire vágsz úgy fel? - kiált a férfi után. - Hogy van egy rossz tragacsod, és fel tudtál jönni vele Mucsáról?- Ezt már nem hagyom - fordul meg Szekeresné.- Nem válaszolsz neki - parancsol rá a férj.- Mert többet loptál, mint én? Vagy mi? Arra vagy úgy oda?- Én nem tűröm ezt - makacsolja meg magát Szekeresné.- Gyere - ránt egyet a karján a férje.- Talán minden békát le kell nyelni ? - kérdi felháborodottan Szekeresné, miközben bukdácsol karját markoló férje mellett lefelé.- Te nem vagy normális.- Hol van az előírva, hogy minden békát le kell nyelni ?- Jó, akkor vitasd meg vele a nemzetközi helyzetet is!- Mi bajod van velem?- Semmi.- Nyögd ki végre, mi bajod van velem.- Majd épp ennek az elemzésébe fogok most belemélyedni!

Már a földszinten vannak, s el is tűnnek a félhomályos kapualjban. Ignác dudo- rászni kezd. Csöndesen, az orrlikain át, és imbolyog hozzá a szögletes koponyája. Feje búbjára tűz a nap, izzad a melegben, zakója ujjába törli álláról a csöppeket.- Gyere már elő, Palikám, ne nyaralj annyit a klotyón, egyem meg a szívedet! Beszélni akarok veled... Belátok a szellőzőlyukon, te uborka, rajtad tartom a szemem, tudom, hogy megvagy még. Egy percig se hidd, hogy ki fogsz siklani...

Újra a kártyások, valamivel messzebbről.- Most okosan! Gondolkozz, légy szíves. Na? Tudtam! A hívásaid kilencven százaléka luft, én ezt nem tudom megérteni.- Várd ki a végét.- Majd kivárom. Elindultál már, Margit? Kezd elfogyni a cérnám.-Jánoskám, szeretném bejelenteni, hogy nyolckor hazamegyek.- Azt te csak hiszed.- Nálad volt a király is ? Negyvened volt, kis hülye.- Jól van, mit bőgsz?- Margit, te hogy állsz? Gondolom, elindultál már! Itt meg te vagy a felvevő. Pirosra?

Elmozdul róluk a kamera, Bandiék lakása felé imbolyog. Éppen csak elkapunk valamit a beszélgetésből.- Úgy értem, mindenhez konyítani kell egy kicsit - mondja Edit.- Én viszont nem konyítok semmihez.- Miért idegesít maga engem ennyire? Árulja el, Bandika! Mert én sehogy sem tudok rájönni.- Idegesítem?- Nem mindig. Van, amikor nem. De néha nagyon is. Mire jó ez? Én egyszer úgyis átlátok a szitán, nem gondolja?

Bandi hallgat.- Látja, az apja már más. Vele szemben soha nincs ez a kínos érzésem.

Újra Ádám, fülén a telefonkagylóval.- Megjegyeztem. Hat és fél hét között. Csak azt nem tudom, itthon leszek-e.

11