Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7. szám - Galambos István: A történetírás és történelemtanítás dilemmái
mindenben egyenes folytatása Rákosi osztálybíráskodásának”.13 A vádlottak, tanúk írásba foglalt vallomásainál sem mindig tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy a vallomás melyik részét mondta valóban a vádlott vagy tanú, mi az, amit kényszer hatására írt alá és esetleg mindehhez mit írt hozzá az államvédelem. A várpalotai Rezi József például, a nagy bányászper I. rendű vádlottja a bíróság előtt is kijelentette, hogy a vallomásáról készült jegyzőkönyvet nem is látta, aláírását kikényszerítették.14 A Néphadsereg alakulatainak jelentéseiben és alakulattörténeteiben szereplő adatokat, eseményeket és minősítéseket ugyancsak kritikával kell kezelnünk, hiszen ezek célja sem az események tárgyilagos elbeszélése, hanem leginkább az alakulat, illetve az egyes tisztek tevékenységének, sőt helytállásának igazolása. A sajtóban megjelent cikkeket ugyancsak kritikusan kell szemlélnünk, ezeket ugyanis eleve az olvasók befolyásolására szánták. Talán nem véletlen, hogy jelenlegi közéletünknek az 56-os események értékelése és megítélése egyik kulcskérdése, amelyről az utóbbi évtizedekben számos könyv és tanulmány jelent meg, de ha arra gondolunk, hogy 2007-ben a már említett szabadságharcost, Tóth Honát gyilkosként beállító színművet tíz perces vastapssal ünnepelte a közönség, könnyen beláthatjuk, minden újabb adalék, amely hozzájárulhat a történések hiteles krónikájához, nem lehet hiábavaló vagy felesleges. 1 www.huszonevesek.hu A honlapon a fiatalok elsősorban a rendszerváltással kapcsolatos emlékeikről és megtanultakról számolnak be, ám az is kiderül, hogy nemritkán ér véget a történelemtanítás a 2. világháborúnál. (Utolsó letöltés: 2011.03.22) 2 1944 45 - 1991. június 19-e között. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Magyar- országról kivont Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én, délután három óra egy perckor hagyta el az országot, a záhony-csapi hídnál átlépve a határt. 3 A munkásmozgalmi megjelölés ugyan az időszakban gyakorta használt, ám csak kevéssé indokolt volt, hiszen a szovjet megszállókat kiszolgáló hatalomnak csekély köze volt a munkásokhoz. 4 Pók Attila: A Tanácsköztársaság helye a magyar történelemben. In. Krausz Tamás-Vértes Judit (szerk.) 1919. A Magyarországi Tanácsköztársaság és a kelet-európai forradalmak. Budapest, L’Hartmann Kiadó - ELTE BTK., 2010., 11-12. 5 Uo. 11. 6 Krausz, Hajdú, Kende, Litván, Ormos, Romsics stb. 7 „A demokratikus forradalom a századelő demokratikus reformtörekvéseit emelte kormányprogrammá.” Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 121. 8 Gratz i.m. 95. 9 Krausz - Vértes 26. 10 „1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen forradalmároknak nevezni. Ahogyan a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva.” Havas Szófia országgyűlési képviselővel készített interjú, HVG 2007/40. 11 [44.] Izsák Erika: Értelmiségi ankét Veszprémben. In. Veszprém Megyei Népújság 1956. október 14. (a továbbiakban Izsák i.m.) 12 Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon 1945-1989. Zrínyi, Budapest, 1993. 53 p. 13 Uo. 53.p. 14 VmL XXV.151. 23. csomó Bül 428/1957. 46.sz. Rezi József és társai ügyben 1957. június 24-én készült tárgyalási jegyzőkönyv 95