Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7. szám - Éhmann Gábor: Katona és pap

szentelés hivatalos, legfeljebb az állam tekintheti azt illegálisnak. 92A Vatikántól kapott pénzt itt is tagadta, állítása szerint csak a nagyobb tekintély miatt terjesztette el. Tabódy az utolsó szó jogán elmondta, hogy az istenfélő és a kommunista ember nem fér meg egymással, és hogy a kommunista rendszer meg fog dőlni.93

Tabódyt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntettében és a hűtlenség bűntettében 12 évi börtönre, mint főbüntetésre, valamint teljes vagyonelkobzásra és 10 évre a törvényben meghatározott egyes jogoktól eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélték. Tabódy egyik bűncselekmény esetében sem ismerte el bűnösségét, célnak csak a kispapok tanítását jelölte meg, és nem az államrend megdöntését.94 Az ítéletben felrótták neki az állammal szembeni konok magatartását, gyűlöletét, a rend megdöntését és, hogy egy új társadalmi rend felépítését akarta, és a tárgyaláson is többször elmondta, hogy a rendszert gyűlöli és, hogy az nem lesz hosszú életű. Az ítélet külön kitért osztályidegen származására, hogy szülei földbirtokosok, arisztokraták voltak, ő pedig ludovikás horthysta tiszt. Megemlítette, hogy ádáz gyűlölettel viseltetik a népi demokratikus rend ellen és mindent megragadott, hogy azt gyengítse. Nagyfokúan veszélyes a társadalomra, mert felhasználta a kispapok vallási meggyőződését, és az eszközökben sem válogatott. A vallásos megnyilvánulás a bíróság szerint csak álarc és eszköz volt, hogy féktelen gyűlöletét érvényesíteni tudja. Súlyosbító tényként értékelték konok, elszánt, gyűlölködő tevékenységét, valamint azt, hogy már egyszer az államrend elleni bűncselekményben büntetve volt, amely semmiféle eredménnyel nem járt. Enyhítő körülményt a bíróság nem észlelt.93

Társait június 29-én ítélte el a bíróság, Rédly Elemért 3 év hat hónapra, Hrot- kó Gézát 3 évre, Nagy Imrét 2 évre, Karg Györgynét 5 évre, Klimkó Dezsőnét 4 évre és Cséry Miklósnét 3 évre ítélték.

Az 1963-as amnesztiarendelet nem vonatkozott rá, nővére, Tabódy Eszter többször adott be kegyelmi kérvényt (1963, 1967, 1969), de mindegyiket elutasították. A bíróság a kérvény elutasításában (Bimbó volt mindhárom kérvény elutasítója) a rendszer esküdt ellenségének nevezte Tabódyt, akinek gondolkodásmódja nem változott, a fenyítések nem voltak rá nevelő hatással. „Személye, cselekménye társadalmunkra fokozott veszéllyel bír.”96 1961. 09. 08-án került Márianosztrára az Országos Börtönbe, majd a sátoraljaújhelyi Országos Börtönbe, ahonnan a budapesti Országos Börtönbe vitték át, onnan került 1966. 10.13-án a sopronkőhidai Országos Börtönbe, majd egy év múlva került vissza Budapestre.97 A püspöke, Kis- berk Imre (1906-1982) is több kísérletet tett kiszabadítására, 1972 májusában Horváth Richárdnak írt levelében összefoglalja a Tabódy szabadonbocsátása ügyében addig tett legfontosabb lépéseket, majd Tabódy megtörtségére, romlott egészségügyi helyzetére és büntetlen előéletére hivatkozva újra a közbenjárást kérte, megemlítve, hogy a kegyelmi kérvény az Elnöki Tanácstól függ, amiben az ÁEH-nak döntő szava lehet a miniszteri előterjesztés kieszközölésében.98

Tabódy kiszabadítása a Vatikán és a Magyar Állam tanácskozásain is felmerült az 1972 októberében megtartott tárgyalásokon, amely A. Casaroli (1914-1998) és Miklós Imre, az AEH vezetője irányításával zajlott.99 Casaroli a pápa kérésére előadta, hogy a magyar kormány gyakoroljon kegyelmet három börtönben lévő pap - Tabódy, Rózsa Elemér, Regőczi István - ügyében.100 A javaslatot az ÁEH jelentésére alapozva a Politikai Bizottság elfogadta, ezért a BM illetékeseivel

86