Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7. szám - Kulin Ferenc: A magyar-német kapcsolatok a rendszerváltozás folyamatában
szágra.11 Nagyon valószínűnek tartjuk, hogy külföldi tartózkodása alatt nem csak a JOINT támogatásra pályázott, hanem felmérte a forradalom folytatásának, vagy egy külföldi letelepedésnek a lehetőségeit és azt reménytelennek ítélte. A bécsi rokonság kívánsága ellenére Nickelsburg 1956. december 4-én reggel útnak indult Magyarországra és másnap reggel Budapestre érkezett. Nem tudjuk pontosan, hogy a nevét emlegető vallomások, vagy a hálózati személyek jelentései alapján került rá sor, de 1956. december 14-én Budapesten letartóztatták.12 Az első letartóztatása rövid ideig tartott, mivel korábbi AVH-s múltjára tekintettel már december 21-én kiengedték azzal, hogy majd felveszik vele a kapcsolatot.15 Szabadulása után a szerveződő Bécsi Forradalmi Központ vezetői által küldött futárok keresték fel többször is lakásán, azzal a céllal, hogy a tervek szerint egységes vezetés alá vont ellenállás vezetését vállalja el.14 Az erre vonatkozó vallomások azonban egységesen igazolták, hogy első letartóztatását követően már semmiben nem vett részt.15 Valószínű, hogy soha nem fogjuk megtudni, mi játszódott le benne azokban a napokban, de kiábrándult, csalódott ember lett. Biztosra vehetjük, hogy nem teljesítette a nyomozók hozzá fűzött reményeit, ezért 1957. február 11-én másodszor is letartóztatták16. Az ellene irányuló első nyomozást 1957. július 10-én zárták le. Első bírósági ítéletére kétfős perben kerítettek sort, amelyben életfogytiglanra ítélték. A Baross tériek ügyében 1959 novemberében újabb nyomozást kezdeményeztek. Ennek a második vizsgálatnak megjelölt célja azoknak a forradalmároknak a felkutatása és büntető eljárás alá vonása volt, akik ezt eddig elkerülték. Az ügy érdekessége, hogy ekkor készült el az a két koncepció, mely szerint négy személyt kivégeztek a Baross tér 19. pincéjében, illetve a kivégzést követően megtervezték a Köztársaság téri pártház szervezett megtámadását, majd másnap végrehajtották a tervet. A koncepcióban szereplő cselekményekre a korábban lefolytatott vizsgálatok során utalást sem találhatunk. Bizonyítékok helyett a vádat kizárólag tanúvallomásokra építették, melyeket a bírósági eljárás során fizikai kényszerre hivatkozva - egyetlen hálózati személy (ügynök) kivételével - visszavontak. Az egyetlen vádlott, aki mindvégig fenntartotta hamis vallomását az a Timus Lajos17 volt, akit korábban sokáig hálózati személyként alkalmaztak és használtak különböző nyomozásokban és perekben. Az általa leleplezett személyek azonban annyira súlyos vallomást tettek rá, hogy azokat nem hagyhatták figyelmen kívül és a másra már nem használható Timust az ügy kezdeti szakaszában elsőrendű vádlottnak szemelték ki. Az ügyet lezáró per azonban hamarosan új elnevezést kapott és a továbbiakban Hercegh Benjamin és társai címen folytatták az eljárást. Timus a saját élete megmentése érdekében hálátlan szerepet vállalt és mindvégig kitartott társaira súlyosan terhelő, hamis vallomása mellett. Annak ellenére, hogy mind az állítólagos gyilkosság, mind a pártház szervezett megtámadása bizonyíthatóan koncepciós ügyek voltak, publikáltak olyan tanulmányt, melyben az említett események leírása a forrásdokumentumok kritikai vizsgálata nélkül került bemutatásra. 72
