Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7. szám - Kulin Ferenc: A magyar-német kapcsolatok a rendszerváltozás folyamatában

Tabódy Istvánnak készül emléket állítani, s bár még csak másodéves doktorandus hallgató, a gyűjtőmunkához már egyetemi hallgatóként nekikezdett a „gyakorló tanár úr”.

„Régi motoros” az időközben barátommá vált kollégám, Szelke László is. O egyszer már „befejezte” a témáját, amely a Grasham palota története volt - könyv is bizonyítja tehetségét hogy aztán újra nekifeszülve, új információkkal gazdagodva jelentesse majdan meg bővebb összefüggésrendszerbe helyezve a témát.

Valaha diákom volt, most másodéves hallgatóm a rendkívül szorgalmas és tehetséges Galambos István, aki 56 elhivatott kutatójává válhat, mint erre eddig megjelent illetve kéziratban lévő munkái már utalnak.

E sorok írójának dédelgetett terve, hogy emléket állítson 56 „mezítlábas” forradalmárjainak.

Ezért volt jó érzés László Dávid Márton Nickelsburg dolgozatát olvasni, s várni Müller Gabriella Péch Gézáról szóló dolgozatára, illetve forgatni az új „dokto- randa” Kovács Kinga Júlia Toracz Sándorról írt szakdolgozatát.

S néha „visszatér” a múlt is. Valaha e sorok írója elszántan viaskodott a második világháború alatti angolbarát magyar ellenállási mozgalom történetével. Trieber Péter először szemináriumi, majd szakdolgozatban, s készülő doktori értekezésében bizonyítja, hogy mit jelentett a történeti kutatások szempontjából az utolsó két évtized. Lassan, de mégis folyamatosan lehet új és új levéltári anyaghoz jutni, amely a kutató „mindennapi kenyere.”

Ha az embernek megjelenik egy könyve, nyugalom, ingerültség és öröm tölti el. Ennél mélyebb az elégedettsége - s ez valóban így van - ha egy tanítványa jelenik meg a „piacon”.

Fiatalít és szinten tart, jól érzem magam köztük, mondhatnám, ők a munkás élethez alapvetően szükséges „vitaminok.”

Most - mutatóban - három értekezést ajánlok az Életünk tisztelt olvasójának figyelmébe.

67