Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Oláh Anna: Bolyai János feljegyzései a magyar gyökökről, fogalomalkotási módszere a magyar gyökszavak tükrében

mence”. De az egyiptomiak KEM-nek mondják például a fekete földet, az első tűzhelyeket pedig földbe ásták. Ebben a kérdésben csak gondolatokat kívánunk ébreszteni és jelezni, hogy sokféle lehetséges választ találhat a különböző szakterületek tudósa.

Zárt helyiségben a KÉMÉN (a „felfogó” - azaz a fiistfogó) volt a következő építmény, amit a mennyezethez rögzítve, a nyílt tűz fölé helyeztek, (lásd Bolyai Farkas 2.) Miközben lent a tűz nyitott volt, a KEMEN-t a ház közepéről a fal mellé vitték, ez lett CAMIN. Aztán a füstfogót levitték a földig, így a KÉMÉN most már a padlózattól a ház tetején is túl terjedt. De ennek a KEMEN-nek a házon belüli részét idővel el kellett határolni, mert a házon belüli KEMEN-szakaszon az idő múltával újabb tökéletesítéseket eszközöltek. A házon belüli része kapta a KEMENCE nevet, ami Bolyai János értelmezésében „a »kemen«-nek kicsidítóje, vagyis = kis kémén akar lenni... s a kemence is egy darab füst út is, mint a kémén. ”

Tekintettel arra, hogy a KÉMÉN mind a mai napig méretre, terjedelemre nagyobb, hosszabb, mint a kemence, Bolyai János nem tévedett abban, hogy a KEMENCE szóban a -CE végződés kicsinyítő képző.

Voltak nyelvészek, akik ennek a CE végződésnek teljesen más nyelvészeti értelmet tulajdonítottak. Molnos Angéla például ezt írta egyik cikkében:

„...kis kernen. Ezt egyszerűen nem hittem el. Mindig abból indulok ki, hogy az ősi gyökrendszerünkön alapuló tiszta magyar nyelv nagyon pontosan jelöli a valóságot, nem csúsztat, nem ködösít és sohasem hazudik. Mivel a kemencét nagyobbnak és nem kisebbnek láttam., mint a kéményt, arra a következtetésre jutottam, hogy itta ,,-ce”jelentése nem lehet „kis”, a kemence nem kis kémén. Úgy gondoltam, hogy itt a ,,-ce” inkább gyakorlat, tevékenység, feladat, vagyis a kemence működésére utal. így a kemence a folyamat középpontja vagy induló pontja, míg a kernen, a kémény elvezeti a folyamat melléktermékét, a füstöt. Ebben tévedtem.”'*

Pedig szinte matematikai képletet lehet felállítani ezúttal a KEMENCE fogalom alkotására:

1. A =GYÖK (szó) =KEM

2. B= EN (helyhatározó - rajta a KEM-EN)

3. C = CE - kicsinyítő képző

4. D= A+B= új fogalom= KÉMÉN =KÉMÉNY

5. K=(A+B)+C= C+D= képzett szó, kicsi kémény, a kémény egy kisebb darabja = KEMENCE

Sir John Bowring (1792- 1872) angol nyelvész, közgazdász, politikus, író és utazó, az első angol nyelvű magyar versantológia összeállítója, (aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt), ekként jellemezte magyar nyelvet az 1830-ban megjelent „Poetry of Magyars” című verses kötetének előszavában:

„Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával... ”

Bowring valószínűen ugyanazt a logikát és matematikát fedezte fel a magyar nyelvben, mint Bolyai. Benkő Samu, a Bolyai-hagyaték legavatottabb ismerője erről a jelenségről így nyilatkozik:

147