Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Oláh Anna: Bolyai János feljegyzései a magyar gyökökről, fogalomalkotási módszere a magyar gyökszavak tükrében
után már nem csupán beteg és orvos kapcsolat kötötte őket össze, hanem inkább baráti. Engel József volt például az egyik házassági tanúja is Bolyainak. írásunk szempontjából itt kezdődik az a feltételezés, hogy kettőjük barátsága, gyakori találkozásaik, Engel József valamint Nagy János díjnyertes pályamunkájáról folyó esetleges közös elemzések, a gyökszavakkal kapcsolatos beszélgetéseik meghatározó szerepet játszottak abban, hogy Bolyai János ÜDV-TAN című nagy terjedelmű filozófiai kézirataiban kiemelt helyen a magyar nyelv, ezen belül a magyar gyökök vizsgálata állt. Bolyai János és a magyar gyökök Bolyai kézirathagyatékában igen sok feljegyzést találunk, ami a magyar nyelv jelentőségére, fejlődésére, jellegzetességeire, valamint használatára utal. Ne felejtsük el, hogy az 1800-as évek első felében mind a hivatalos, mind az oktatás nyelve részint német, részint a latin volt. A külföldi egyetemeken tanult fiatalok szinte kizárólagosan német vagy latin szakkifejezéseket használtak tudományos munkáikban, a magyar nyelv használata csak a köznép soraiban volt elterjedt. Ezen az állapoton kívánt változtatni a Magyar Tudós Társaság is, amikor kiemelt célkitűzései közé emelte a magyar nyelv kutatását, terjesztését és a magyar nyelvű szakmai fogalomtár bővítését. A Czuczor-Fogarasi-szótár is ennek a szándéknak volt egyik megtestesítője. Ügy tűnik, hogy Bolyai Jánosnak még a Tudós Társaság megalakulása előtt, az Appendix-rő\ szóló első híradása évében, 1823-ban voltak „magyarító” próbálkozásai: „A magyar betűtár, vagy ABC, mégpedig, az eddigi vagy jelen divatszerű magyar tehát az e célra mintegy teremtettnek látszó latinos, és így, amennyiben báris eddigelé nem némi eltérések nélkül, a művelt emberiség nagyobb része által ilyek használódnak földi- világi ban] betűk kiművelése által csaknem önként vagy természetesen idom-vagy alakult, vagy képződött, ezennel, vagy egyszerre - még kevéssé járatosok által is — nagyon könnyön megszokható só't már csaknem- minden értelmezvény nélkül is azonnal megismerhető', nagyon valószínűleg a legelső' s egyetlen tökély es, és tehát egyedül is üdvös a Földgömbön. Es magyar-hangzás-tan. Ezekrei vezér-tannal a megkedvelő'számára. /.../.. .még fiatal koromban valami tani eszméimet akarván, mégpedig lehető'jól, tehát jó írásmóddal fóljegyezni, r csakhamar észrevévén a nyelv tökélyetlenségét, azonnal átláttam s meg is állítottam önszámomra a fő' elveket is 1823 -ban ”4 Bolyai egy későbbi feljegyzésében az addig használt német szaknyelv helyett a magyar nyelv mellett kötelezi el magát: „magam pedig e tárgyban nagyobbára 1842 óta (mikor, addig németül írva) legelőbb fordítottam történetesen figyelmemet a magyarra s avval együtt a nyelvre komolyabban, midőn az alapokat még fiatal koromban megvetettem. ”s Egy másik helyen azt írja: „1842 nyara óta némi apróbb tanulmányok után anyanyelvemre s annak kitűnő' derék tulajdonaira közelebbről kezdettem figyelmemet...[fordítani] ...a magyar nemzetet s 142
