Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Juhász Zoltán: Gépi adatbányászat a Czuczor-Fogarasi-szótárban

egyes idegen szó a magyar szűrőn keresztül került a látómezőnkbe. Valójában nem is idegen szavakat, hanem külső kapcsolattal rendelkező magyar szavakat vizsgálunk, így minden állításunk az idegen nyelvek magyarral kapcsolatba hozható részére korlátozódik.) Ezekből a rokonság-mérő számokból az ún. MDS algoritmussal, melyet magyarul talán „önszervező hangyabolynak” nevezhetünk, megszerkeszthető a 44 nyelv rokonsági hálózata.

Az eredményt a 3. ábra mutatja. Két nagy csoportosulás látható az ábrán - az egyiket a török és a finnugor nyelvek alkotják, szétbonthatatlanul összegabalyodva, míg a másikat a germán és az újlatin nyelvek, hasonló módon összeforrva. A jobb oldalon a török-finnugor családtól a szanszkrit-görög-latin nyomvonalon juthatunk át a germán-latin családhoz úgy, hogy közben mindig rokon spektrumú nyelveken lépkedünk. (A vonalak ui. a nagyon hasonló spektrumú nyelveket kötik össze.) A szláv nyelvek lazán szétszóródva helyezkednek el a két nagy tömb közötti üres terület bal oldalán. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a CzF. ne tudna a szláv nyelvek közti szoros kapcsolatról. A szórtság oka az, hogy a szláv kapcsolatai magyar szavakhoz rendszeresen említ a szótár más, nem szláv rokonokat is. Ez önmagában megkérdőjelezi a valamilyen szláv szóval rokon magyar szavak dogmaszerű szláv eredeztetését.

Latin - Germán

Török - Finnugor

5. ábra. A magyarhoz kapcsolódó nyelvek kapcsolati hálózata a CzF. adatai alapján Mindent összevéve, az ábrából az alábbi következtetések vonhatók le:- Módszerünkkel sikerült kimutatni, hogy a CzF. áttekinthetetlennek tűnő roko- nításaiból igenis kirajzolódik egy nagyon is áttekinthető rokonsági rendszer.- Ez a rendszer nem választja szét sem a török-finnugor, sem a latin-germán családot.

106