Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Juhász Zoltán: Gépi adatbányászat a Czuczor-Fogarasi-szótárban
JUHÁSZ ZOLTÁN Gépi adatbányászat a Czuczor-Fogarasi-szótárban (A MARSLAKÓ TALÁLKOZÁSA MÁRAIVAL) Magyar anyanyelvű embert már néhány példa is képes meggyőzni arról, hogy nyelvűnk gyökrendje eleven valóság; szó- és fogalomalkotásunk egyik fontos meghatározója. Tudjuk, hogy a Czuczor-Fogarasi-szótár szerint kb. 2300 gyökszavunk van, és ezeket ABC-sorrendben fel is sorolja a mű. Például: tér, (3), a növés alapérteményével: terem, termés, termeszt, teremt, természet, termékeny. V. ö. ser, serdűl, sár, sarjadzik. Remek játék szavaink közös gyökeit keresve ráébredni olyan fogalmi kapcsolatokra, amilyeneket ebben a példában a természet és a termékenység, vagy a teremtés és a (bál)- terem között látunk. De akárhány meggyőző példát találunk is, jogosan tehető fel a kérdés: valójában milyen súlya van ennek a rendszernek nyelvünkben, és milyen más nyelvekben? Igaz-e, hogy a magyar különösen gyök-elvű nyelv? Ha ui. ki tudjuk mutatni, hogy az, akkor erős érvet kaptunk amellett, hogy ezt szellemi életünk számos területén, elsősorban is az oktatásban szem előtt kéne tartani. Az ellenérvek szerint a gyökre bontás lehet jó játék, de sorolhatunk akárhány szellemes példát, semmi sem igazolja, hogy a gyökrendszer a magyar szóalkotás alaptörvénye volna. Képzeljük el ui., hogy a magyar ABC hangjaiból teljesen véletlenszerűen állítunk össze „szavakat”, majd ezeket ABC-sorrendbe rendezzük. így egymás mellett sorakoznak az azonos hang-hármassal kezdődő mű-szavak. Természetesen bármilyen legyen is a véletlen szógyártás eredménye, mindig ösz- szegyűjthetjük az összes olyan hang-hármast, mely legalább egy „szó” elején előfordul, és a kapott háromtagú hangsorokat elnevezhetjük akár gyököknek is - ám jól tudjuk, hogy ezeket csak a véletlen sodorta össze. A szótár alkotói is eljárhattak így - ne csodálkozzunk tehát, ha bármely magyar szöveg szavainak elején szinte kivétel nélkül a CzF. gyökkészletének tagjait találjuk! Igen ám, csakhogy Czuczor Gergely és Fogarasi János rendre kimutatták, hogy az igazi magyar nyelv szó eleji kettes, hármas, négyes hangcsoportjai önállóan is értelmesek, továbbá hogy a teljes szavakat fogalmilag is e gyökök kapcsolják össze szóbokrokká. Tehát a fenti formális eljárást alkalmazva a magyar nyelv esetében pontosan annak legfontosabb belső sajátságára tapintunk rá - érvelnek a CzF. hívei. A kulcskérdés tehát az, hogy a magyar szavak elején található jellegzetes hangcsoportok valóban értelmesek-e magukban is, vagy az ezt igazoló gondolat99
