Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Pusztay János: Néhány szó a finnugor etimologizálási gyakorlatról

2. A központi téma

Láttuk, hogy a gyök és a tő között a különbség nem egyértelmű. Értelmezzük a gyököt úgy, hogy az a szónak a tőn belüli része, annak első eleme (szótagja?), s ez már hordozza az adott szó alapjelentését. A gyök alapján nagyobb szócsaládok, bokrok állíthatók össze, mint a tő alapján (ez kombinatorikai szempontból is egyértelmű, de ez most más kérdés).

2.1. Elvetélt finnugor kísérlet: Otto Donner etimológiai szótára

A finnugor összehasonlító nyelvészet nem operál gyökökkel, csak tövekkel. A finn Otto Donner etimológiai szótárában (Donner 1874, 1876, 1888) gyököket {Wurzel) rekonstruál, amely gyökök CV- ill. CVC-szerkezetűek.

Álljon itt három példa a gyökökre és a hozzájuk tartozó mai származékszavakra!

1) kai, kői ’dumpf tönen, leuchten’ (Donner 1874:7) >- finn kaj-e stb. ’widerschall, Widerschein, klarheit’ és további finnugor megfelelések (Donner 1874:7),- finn kai-kku, kai-ku ’widerschall, echo - további finnugor megfelelésekkel (Donner 1874:8),- permi koj-a-l-ni’besprengen’ (Donner 1874:8),- finn kaj-ava ’widerschallend, glänzend, möwe’ (Donner 1874:9),- finn kői, koi-tto ’heller streif, morgendämmerung, strahlender schein’ - további finnugor megfelelésekkel, köztük a magyar haj-nal) (Donner 1874:9),- finn koi-vu ’birke’ (Donner 1874:9),- finn k ’fett’, kja ’fetter fisch, lachs’ - pl. magyar háj (Donner 1874:9),- finn kai-he ’halbdunkel, schattig, düster’ (Donner 1874:10),- finn kai-ha, kai-he ’neidisch, schelsüchtig’ - pl. kaj-án ’id.’ (Donner 1874:10);

2) sár ’hervorspriessen, hervorsickern, rieseln, hervorragen, lang, schlank, gerade sein; sich regen, beschäftigt sein, aufwachen; reiben, wischen, schleifen, scheeren; umrühren, mischen, bunt machen, mahlen, verunreinigen; an denr and schieben, wegschieben, stossen, drücken, verengen, brechen, spalten, verwunden, schmerzen, bedrückt werden, verschrumpfen, sterben; sprechen, erzählen’ (Donner 1876:1) >- finn sier-a ’Schleifstein, Wetzstein’, vepsze ser-ai-da-r ’zittern, beben’ (Donner 1876:2),- zűrjén ser-a ’bunt’, magyar r (Donner 1876:3),- vepsze her-e-h ’koth’ - magyar sar-ni, sár, s r, finn í r-täl ’verrücken’ (Donner 1876:4),- finn sär-na ’erzählung, sage, legende, predigt’ (Donner 1876:6),- finn sär-ne ’esche’ (Donner 1876:6),- finn saivare ’nisse’ - magyar sör-kä (Donner 1876:7),- finn sárke ’rothauge, plötze’ - magyar sárga ’hering’: sárga sirál' ’die härings- möve’, vgl. siräl’ ’möve’ (Donner 1876:8),- zűrjén sir ’hecht’ (Donner 1876:8),- finn har-a-kka ’elster’ (Donner 1876:8),

94