Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Bérczi Szaniszló: Magyar Nyelvkémia
3. Azzal, hogy a belső rendszer szerves egészt alkot, lehetővé válik, hogy szétválasszuk a a belső fejlődést és a külső hatásokat. 4. A nyelvek belső szerkezetének vizsgálata és ennek elválasztása a külső hatásoktól valódi lehetőséget nyújt arra, hogy nyelvfejlődési evolúciós modell születhessen, egyedül a belső fejlődés fölismerhető eredményeinek a fölhasználásával. 5. A nyelv belső fejlődésének tagolását a fölismert hierarchiaszintek segítségével szakaszolja a Nyelvkémiai modell. 6. A Nyelvkémiai modell a nyelvfejlődés egy korai szakaszára, CzF., MCz., CzG. és Győri-Nagy munkáinak, valamint a visszacsatolásos fogalomfejlődés modelljének a fölhasználásával fejlődési folyamatot rekonstruál. 7. A Nyelvkémiai modell a magyar nyelv belső hierarchiaszintjeinek és fejlődésének elemzésével lehetővé teszi, hogy a külső összehasonlítás során beépítse a nyelvfejlődés rendszerébe az egyes külföldi nyelveken végzett vizsgálati eredményeket. 8. A Nyelvkémiai modell azokat az - elsősorban a mondat és a szó hierarchiaszintjén végzett - összehasonlító elemzéseket, amiket a nyelvtudomány eddig elért, új szerkezeti rendszerébe be tudja illeszteni. 9. A Nyelvkémiai modell eredményei már az eddigi szakaszban is összhangban vannak az északi félteke népzenéjében Juhász Zoltán által fölismert kapcsolatrendszerrel. 10. A Nyelvkémiai modell a magyar nyelv belső fejlődését egy hierarchia-idő térképen fogalmazza meg, s ezzel lehetővé teszi különféle fejlődési pályák hierarchiaidő térképének fölismerését, újabb összehasonlítási lehetőségeknek nyitva utat a nyelvfejlődési rendszernek a tanulmányozásában. JEGYZETEK 1 A magyar nyelvfejlődés korai szakaszára történő alkalmazás előtt egy fejlettebb és absztraktabb fogalomfejlődési szakaszban hivatkozunk a fogalomfejlődési modellre, ennek egyfajta iskoladrámába sűrített, és a tudományos élet területéről vett megfogalmazására. Lakatos Imre: Bizonyítások és cáfolatok c. könyve ez a tanulságos olvasmány a fogalomfejlődésről. Itt egy osztály diákjai megtanulják az Euler-féle poliéder-tételt. Ennek lényege, hogy a konvex poliéderekre igaz a következő állítás: Csúcsok mínusz élek plusz lapok száma egyenlő 2-vel. Tehát. C - E + L = 2. És ekkor kezdődik a játék, a „legelfuseráltabb” testeken, kúpon, kilyukasztott kockán stb. az iskoladráma szereplői végig próbálják a tétel érvényességét. Mindeközben sokat tanulnak. Az, hogy az új fogalmak a régi fogalmaknak az új helyzeteken történő végigsöprésével szilárdulnak meg, remekül kidomborodik a könyvben. Az absztrakt fogalmak és fogalomcsoportok csiszolása közben is az összhangot keresik a már kialakult fogalmak és az új megállapítás jelentése, érvényességi köre között. E példából láthatjuk, hogy a fogalomfejlődés élő folyamat és a gondolkodás más tartományaiban ma is olyan fontos hajtóerő, mint a máig eleven, de ősi rendszert őrző magyar nyelvben. FELHASZNÁLT IRODALOM Balázs G., Takács Sz. (2009): Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe. Pauz-Westermann - Inter - PREA.HU Banai M., Lukács B. (2010): A Kárpát-medence egysége. Helikon, Budapest Bérezi Sz. (1980): Cyclicity in the Evolution of Matter and its Application to the Evolution of the Solar System. Acta Geologica Acad. Sei. Hung. Tom. 23. Ease. 1-4. 163-171.old. Bérezi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest Bérezi Sz. (1993 a): A műveltség rétegződése: Gondolkodási és cselekvési rendszerek. TKTE Kiadó, Budapest Bérezi Sz. (1993b): Fogalomfejlesztések. Természet Világa. 124. évf. 6. sz. 285. old. (1993, június) Bérezi Sz. (2009): Nyelvkémia. Kézirat. 54
