Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Bérczi Szaniszló: Magyar Nyelvkémia

Ezt a modellt alkalmazzuk a magyar nyelv szerkezetének evolúciós modelljéhez, ahol előbb a gyakoribb, állandóbb, ismétlődő jelenségek kapnak hangi leképzést, aztán a többi, egyre ritkább és összetettebb jelenség. Az első hangalakok is hordozzák azonban a társítási képességet, ami mindmáig az egyik legéletrevalóbb vonása nyelvünknek.

Ahogyan gazdagodik a fölismert jelenségvilág, úgy bővül a fogalmak alkalmazhatósági köre. Ahogy tágul a gondolattársítással összeépített jelenségvilág, úgy nyílik mód az egyre magasabb szintű fogalomfejlődésre azáltal is, hogy a már meglévő, s egyre összetettebbé és hatékonyabbá váló fogalmakkal mindig végigsöpörjük az addigiakat. A szerkezet nyitottsága mindig lehetővé teszi, hogy újabb fogalmi egységek legyenek beilleszthetők a rendszerbe. A fogalomfejlesztési rendszer tehát bővíthető, benne a fogalmak gazdagodnak, mindvégig megőrzik a már kifejlesztett rendszert. Nagyon hosszú időt képzelhetünk e mögé a fogalomfejlődési folyamat mögé. (Lábjegyzet 1, lásd a tanulmány végén)

A fogalomfejlődés alkalmazása hangképletek (hangmintázatok) fölismerésére

Bemutattuk, hogy a magyar nyelv több hierarchiaszintes szerkezetű. A hierarchia szerinti fejlődést viszonylag egyszerű leírni akkor, ha csak a szintek egymásra-épü- lését tekintjük. Kezdetben az alsóbb, később a magasabb szintek épültek ki (2. ábra.). Ez a használt nyelv esetére azt feltételezi, hogy a legkorábbi beszédelemek a hangok.

mondat !

nzD

szó

i í

i ...............j

gyök

i i i i > , ! 1

hang

l i 1 If 1

i i i II...!

I. korszak j II. korszak { |||. korszak ( IV. korszak

2. ábra. Fejlődési korszakok a hierarchia szerint következve egymásra szerkezetben (egymás fölött) és időben (balróljobbra haladva az oszlopokon).

A folyamat részleteit azonban először rekonstruálnunk kell, mert a természetben nincsenek meg a beszédhangok. A természetben hangmintázatokkal találkozunk, melyek ismétlődhetnek, s melyek közül fokozatosan választotta ki az ember, gondolati munkával a beszéd kezdeti alegységeit. Győri-Nagy (1999) vizsgálatai nyomán tudjuk, hogy az ember belsőleg hallott hangjai (belső érzetei) is benne van46