Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Balázs Géza: A megszakadt hagyomány

FELHASZNÁLT IRODALOM

Apor Elemér 1997. A csoda, avagy a hangok története. Lírai tanulmány. Régió Press Kft., Eger.

Balázs Géza 1998. Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. A-Z Kiadó, Budapest.

Czakó Gábor 2010. Beljebb a magyar észjárásba. Cz. Simon Bt., Budapest.

Fónagy Iván, 1959/1989. A költői nyelv hangtanából. 2., javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Grétsy László, 1962. A szóhasadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Győri-Nagy Sándor 2002. Környezeti kommunikáció. Szent István Egyetem, MKK KGI Kultúrökológiai és Környezeti Kommunikációs Tanszék, Gödöllő.

Hamvas Béla 1964—1966/1992. PatmoszII. Életünk, Szombathely.

Horváth Balázs 2001. Czuczor Gergely - Fogarasi János A magyar nyelv szótára a XIX. századi források és kritikák tükrében. Szakdolgozat. (Témavezető: Balázs Géza.) ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest.

Horváth Kornélia, 2001. Versnyelv és műfajváltás József Attila Rejtelmek című versében. 142-157. In: Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna szerk.: Tanulmányok József Attiláról. Anonymus, Budapest, 2001.

Jakobson, Roman, 1972. Hang - jel - vers. 2., bővített kiadás. Gondolat, Budapest.

Juhász Dezső, 1993. Kur, kür, kör, kér - ami körülöttük van. 153-9. In: Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Kozocsa Sándor Géza. ELTE, Budapest.

Karácsony Sándor, 1946/1985. A magyar észjárás. Magyar Hírmondó, Magvető, Budapest.

Pálfi Ágnes, 2001. Hová vezetnek a „vadnyomok”? Bartók Cantata profanajánakmotívumai József Attila költészetében. 186-208. In: Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna szerk.: Tanulmányok József Attiláról. Anonymus, Budapest, 2001.

Péntekjános 1994. Koreszmék és rögeszmék. 13-20. In: Szentkatolnai Bálint Sándor. Szerk.: Borcsa János. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár.

Prágai Tamás, 2010. Kivezetés a költészetből. Napkút-Cédrus, Budapest, 2010.

JEGYZETEK

1 Ötvös Zoltán: Az arzénes baktérium új életformákra utal. Népszabadság, 2010. december 4.

2 Az idézetek Horváth Balázs, 2001. szakdolgozatából valók. A szakdolgozat vezetője: Balázs Géza volt.

3 Pl. Prágai Tamás, 2010. 85, 145. Hivatkozása: Starobinski, Jean: Les Mots sous les mots. Paris, Gal- limard, 1971. További ilyen ikonikus „nyomokat” kutat József Attila verseiben Horváth Kornélia, 2001, Pálfi Ágnes, 2001. is.

4 Alexander Brody hívta fel a figyelmemet rá: Kassai József: Származtató, s gyökerésző magyar-diák szó-könyv... Pestenn, 1833.

5 Czakó Gábor (2010) szóteremtő szerkezetnek is nevezi, egyébként CzF.-ből kiinduló kutatásai az író-filozófus szabadságával számos alaposan továbbgondolandó kérdést tartalmaznak.

6 Elfogadom, hogy ezek a sorok mai etimológiai tudásunk szerint nem függenek össze, mégis egyfajta, már említett paragrammatikai (azaz nem véletlenszerű) kapcsolat van közöttük. Ennek egyik oka lehet a gyökrendszer. - Ha a költői nyelvteremtésben, a homo ludens egyik valóságos példájában megtalálhatjuk ezeket a jelenségeket, akkor jó okunk van föltételezni, hogy a nyelvteremtéskor is szerepet játszhattak, s lenyomataik, nyilván elváltozott, torzult formákban ott vannak szavainkban és helyneveinkben.

27