Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 11-12. szám - Pion István: Téged tanuljalak (részlet egy verses regényből)
szóval ez a nagyapám kalapban indult el, hogy végül ez a nagyanyám, a Mama találjon a templomkertben feküdt, hatalmas, még a két lábán meghalt, aztán esett csak össze, nem szenvedett, mondta az orvos, persze korábban túlélt egy szívrohamot, egy agyvérzést, elfelejtett olvasni, hatalmas, el írni és beszélni, mondom most én: nem szenvedett, de Winnetou került a kezébe, és végigbogarászta, betűnként, soronként, oldalanként, ez a nagyanyám segített neki, mit tehetett volna mást, szegénykém, mit, hatalmas, már csak nyammogtak mindketten, mannát ettek a kapuban, mannát ettek az udvaron, mannát ettek a hokedlin, mannát ettek a kanapén, mannát ettek az ágyban, mannát ettek reggelire, ebédre és vacsorára, mannát, mannát, mannát, a kurva anyját, hatalmas, még mindig mannát esznek, de főleg ez a nagyapám eszi, és azzal eteti a kutyakölyköket, amiket saját kezével csapott agyon, és az összes agyoncsapott megszülője mégis egyenként hűséget esküdött neki, mert nincsen annyinak se hely, se kaja, most már az is van, az van, semmi van, minden nincs, hatalmas,
