Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 11-12. szám - Darabos Pál: Útikalauz Hamvas Béla világegyeteméhez
refeszített kereszténység mellett.” (->HexakÜMION. 1937. - Ember az ellentmondásban. 1938. - Szellem és egzisztencia. 1941. - Kereszténység és demokrácia. 1946.). Bartha Miklós Társaság: Az 1925-től 1944-ig működő és tevékenységének középpontjába a nemzetiségi kérdést és a magyar falu gondjait állító ~nak H. B. 1931- 1933 között egyik tisztségviselő tagja volt az ugyancsak a Fővárosi Könyvtárban dolgozó barátja, Könyves Tóth Kálmán révén, aki éppen ebben az időszakban volt befolyásos vezetőségi tagja a ~nak. A ~ informális kapcsolatban állt a Fővárosi Könyvtárral, amennyiben üléseit a könyvtár épületében tartotta ott dolgozó tagjai révén. A ~ 1933-ban átalakult és megszűnt színtere lenni a szélsőbal és a jobboldal közti küzdelmeknek. (KATSANYI Sándor: A Bartha Miklós Társaság és a Fővárosi Könyvtár. In: Fülöp Géza emlékkönyv. Bp. 1999. 99-103. p.). Ekkortól azonban H. B. már más irányban érdeklődött a -»Kerényi kör és a -»hagyomány gondolatkörében tájékozódva. Valamilyen kapcsolata mégis megmaradt a valamivel később azonos néven újjászerveződött társasággal, mert 1941-ben a ~ kiadványai közt megjelent Új magyarság és az új Európa c. kiadványban közli először a magyarság szellemiségét feltáró „öt géniusz” koncepciója (->géniusz) első megfogalmazását tartalmazó Magyar- ország kulturális szférái c. esszéjét, és a költő -»Gulyás Pál verseit is közvetítette a ~ kiadványaiba (H. B. levele Gulyás Pálhoz, 1941. jún. 16.). Barthélemy, Joseph (francia szociológus): a La crise de la démocratie contemporaine c., a társadalmi válságról írt könyvét (1931) felvette ->A VILÁGVÁLSÁG c. annotált bibliográfiájába (1937). Bartók Béla (zeneszerző, 1881-1945): H. B.-át akkor kezdte foglalkoztatni ~ művészete, amikor már megérlelődött és kiteljesedett benne a -»hagyomány gondolata és mégis fogalmazta ezt a SciENTIA SACRAbzn (1943-1944). Ettől fogva ~ zenéjét ennek a hagyománynak a mérlegére helyezve szemlélte. Ezen a mérlegen pedig, bármennyire elismerte ~ és Kodály úttörő tevékenységét, azt hogy a zenét tették meg a vezető művészetté a két világháború között a népzenei hagyomány feltárásával, és hogy, Lévai Ernő megállapítása szerint a~ „tudva vagy nem tudva, a püthagoreus geometria alapelveivel egyező összhangzattant és formatant alkalmazza a szonátákban és a Zene húros és ütöhangszerekre-bcn, és hogy ezekben „tudva, vagy tudattalanul” a -»„zenei alapállás” -ra rátalált; ezen túl pedig „felismerte: a népzene nem a nép alkotása, hanem a nép emlékezete az ősi zenei világra”, - mégis arra a megállapításra jutott, hogy „Bartók nyelve magas színvonalú zenei nyelv, de nem az őszenei nyelv, hanem csak kifejezése az ősvilágból való áthallásoknak”. Végső megállapítása ezért a hagyomány mérlegén nézve ~át az, hogy művészetében több a tiltakozás a kor ellen, mint a zene. Ezt az át- világítatlanság jeleként fogja fel, aminek kifejezései a formafeldúlás, a gyermekzene, a népi zene, a primitivizmus, és, mondja, élt benne a „rejtőzéstechnika” egy fajtája, a szcientifikus felfogás a népzenével kapcsolatban. De ennél jobb eredményt H. B. sehol sem látott a zenei világban, amit részben a zene logosztalan voltával indokolt, ezért vallotta, hogy a kortárs művészetben -»Weöres, „Bartók, ->Martyn, sLossonczy az a zárt vonal, amelyhez tartom magam”, és ahogy „minden bizonyosság szerint csak egy utunk van, az, amelyen elsőnek Bartók indult el, s amelyet ->Karácsony Sándor igényel: «Van 102