Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 2. szám - Lőrincz Sándor: A "hasznos szép" költője

*

A „hasznos szép" költője című, 2006-ban a Somogy Megyei Önkormányzat felkérésére készített portréfilmünk elején derűsen kaput nyit nekünk és száradt platánlevéllel kezében sétál az udvaron, megérintve kedvenc fáit, bokrait. Vágóképek készülnek festményekről, könyvekről, köztük a Bacchus könyvéről is, felolvastatjuk vele néhány friss versét, megelevenedik képzeletbeli birodalma, Drangalag, és megszólal Csu Fu is, miközben elsuhan mellettünk majd egy évszázad. Kérdéseimre ösz- szefogottan válaszol, alig kell vágni az „anyagot”.

Irigylem. Szeretnék én is így beszélni ötven év múlva...

*- Szereti az Isten azt, akinek ilyen tevékeny életet szán, hiszen kilencvenöt éve, február 4- én született Tabon. Minek szánták a szülei?

A költő szülei: Takáts Gyula és Mocsy Lenke- Édesanyám mesélte, állítólag tabi nagyanyám, aki 6-8 nyelvet beszélt perfekt, azt mondta a kiságyamnál: édes lányom, művész lesz a fiad, mert hosszú, göndör hajjal született. Valóban az lettem, mégpedig olyan, amelyik kettős pályával indult. Először rajzoltam, festettem, de amikor úgy vettem észre, hogy a képeknél világosabban beszél a szó, akkor lassan áttértem a költészethez, a prózához.- Hol szerzett diplomát?- A pécsi egyetemen természettudománnyal foglalkoztam, mert az érdekelt a legjobban. Diákként többet tanultam a természettől, mint a tanáraimtól, jóllehet: magam is tanár lettem. Sokféle iskolában tanítottam, mint például a kaposvári

5