Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 11-12. szám - Döbrentey Kornél verse

csoport már tavasszal elkészítette a Batthyány Lajost és Nagy Imrét együttesen ábrázoló plakátját, június 16-án pedig szimbolikusan Batthyány-Nagy Imre emlékmécsessé avatta a Batthyány örökmécsest”101.

Az erjedő politikai folyamatok, a Kádár-rendszer végelgyengülése egyre követelőb- ben vetette föl a forradalom történelmi jelentőségének és Nagy Imréék szerepének új- jáértékelését. A forradalom leverése után Magyarországon évtizedekig nem lehetett találkozni Nagy Imre-ábrázolásokkal (hacsak gúnyrajzokkal nem102), ahogyan a forradalommal kapcsolatos képek, vizuális emlékek is szigorúan tiltva voltak.103 A rendszer- változtatás két évében, 1989-90-ben ez radikálisan és pozitív irányban megváltozott, hiszen Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai újratemetése végre visszaadta arcának is az őt történeti igazsága szerint megillető méltóságot és tiszteletet.

Az Inconnu group kockázatvállalóan merész 1987-es Batthyány Lajos-Nagy Imre páros plakátja kezdi a sort. A Milánóban élő Pintér Ferenc (1931) grafikusművész tervezett színes, reprezentatív plakátot Nagy Imre párizsi szimbolikus sírjának a fölavatására (1988. június 16.). Pintér kompozicióján fekete háttérben fehér foltként jelenik meg Nagy Imre szembenéző, karakteres portréja. Az arcvonások piros, zöld és egyszerű fekete, stilizált vonalrajzból állnak.104 Mintegy a sötétből előhívott arc méltó kifejezője a gyásznak és az iránta érzett, több évtizedig meg nem nyilvánítható tiszteletnek. Az alkotó a szöveget, a közölt információkat középre zárva, fölül helyezte el, ezzel is nyomatékosítva a fontosságukat. Pintér Ferenc ugyanennek a kompozíciójának magyar feliratú változatát készítette el Nagy Imréék újratemetésére: Emlékezzetek! A 31 éve, 1958. június 16-án kivégzett NAGY IMRE magyar miniszterelnök és mártírtársainak RAVATALÁNÁL Hősök tere, 1989. június 16.105 A kivégzettek hozzátartozói a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal együtt adott ki plakátot, amely Nagy Imréék gyászszertatásán való részvételre hív: a nemzeti színeket feketével, gyászkerettel ügyesen kombináló falragaszon a nevek s legfontosabb információk mellé mintegy mottóként fölírva: „Megcselekedtük amit, megkövetelt a haza”. Ducki Kristóf (1957): Nagy Imre azt üzente plakátja. Készülése körülményeit az alkotó így idézte föl beszélgetésünkben, 2010-ben: „a Nagy Imre-plakátra nem volt sok időm. Azt akartam, hogy raszter helyett fröcsköléses legyen. Két színben készült, én bontottam szét pauszokon a színeket, nem volt pénz színrebontásra, ezért csak két színben volt. Nem kaptunk pénzt a plakátokért”.106 Ducki plakátján nem ünnepélyes, hanem szinte hétköznapi arcot látunk. Az arcnak a teljes plakátfelületet kitöltő jellege, premier plánban való megmutatása miatt nagyon közvetlen a hangja, mintha személyesen bennünket szólítana meg. Az azt üzente’ kitétel Kossuthra utalva azt fejezi ki, hogy véglegesen eljött az idő Nagy Imre és a forradalom értékeinek valós jelentőségük szerinti megbecsülésére, elfogulatlan (át)értékelésére. Ebben az időben már készülhettek közvetlenül a forradalomra, vagy az azt idéző/földolgozó művészeti alkotások népszerűsítésre is plakátok. Ducki Kristóf (Vérrel és kötéllel, Engesztelő 1956)107 műveit, továbbá Pócs Péter (1953) és Haris László (1943) közös munkáját (’56. 10. 23.1 1989)108 említhetem. Ez utóbbi Bakos Katalin szerint „az ’56. október 23-át idéző plakát /.../ tragikus hangú az egérfogóban vérző hús-csillaggal”.109

48