Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 11-12. szám - Döbrentey Kornél verse

szovjet katonai megszállás ellen tiltakozik az a spanyol nyelvű, valószínűleg Argentínában forgalmazott plakát, amelyen Molotov-koktélos pesti srácok (szögesdrót mögött) harcolnak esélyek nélküli kilátástalansággal, de szemben állnak a föléjük magasodó, mindent eltaposó hatalmas tankkal: Asi lucho Hungriapor la libériád/contra la ocupa- cion Sovietica 23 de Octubre (így harcolt Magyarország a szabadságért a szovjet megszállás ellen október 23)59. Ezzel mutat kifejezésbeli és ikonográfiái hasonlóságot, a másik, Argentínában készített plakát, amely először a magyar forradalmat megidéző kiállítás céljaira készült. „Újságcikkeken és rádiókon kívül mivel lehetne felhívni a figyelmet a gyötrődő magyar népre, a börtönben sínylődő fiatal szabadságharcosokra és a világ szabadságát fenyegető Szovjetunióra? Arra gondoltam: rendezni kellene egy kiállítást 1956-ról, Szalay Lajos rajzaival, az Associated Press fényképeivel, a budapesti Sztálin-szobor fejével, a világlapok kommentárjaival”. A kiállítás céljaira megszerezték a „Casa Mendozát, a calle Florindán, Buenos Aires Váci utcájában”. Az ötletgazda így folytatja: „Az 1956-os menekültek között volt egy festőművész, Fényes Zoltán, őt kértem meg, hogy fessen egy nagyméretű képet a forradalomról. Egy hét alatt elkészült a kép, hat méter magas és két méter széles, magyar zászlót magasra emelő gyerekeket gázol le egy szovjet tank. Ez lesz a kiállítás homlokzatának képe.

Erről a képről plakátokat nyomtunk és Pontai Béla lelkes kis csapatával minden éjszaka felragasztott száz-százötvenet az Avenida Corrientesen és a munkásnegyedekben. /.../ A Dél-amerikai Magyarság szerkesztőségében tizenhat két méter magas fatáblára szögeltük és ragasztottuk a rajzokat, fényképeket és szövegeket. Erdődy Miklós festő és karikaturista barátunk, Fényes Zoltán, a menekült festőművész és Pontai Béla irányították a munkát. /.../ Feltűnést keltett a homlokzatra szögeit nagyméretű színes kép, a szovjet tank, amely átgázol a gyermekeken és a nemzeti zászlón. /.../ A Hungria Libre kiállításnak olyan sikere volt, hogy elhatároztam: más városokban is megrendezzük. 1957-től 1960-ig a filmfesztiválokról ismert Mar del Platán, Cordobában, az Andesek völgyében fekvő Mendózában és Santa Fén sok ezren nézték meg a Hungria Libre rajzait, festményeit, fényképeit és a magyar szabadságharcról írt cikkeket. /.../ Azokban az években külföldön is bemutattuk a Hungria Libre - 1956 történetét: Montevideóban és Santiago de Chilében”.60 A Fényes Zoltán plakátjáról Fercsey Jánostól kapott fényképeken ez a felirat: Hungria libre vive aun... (Még él a szabad Magyarország...). Fercsey az egyik fényképhez tűzött följegyzésében „borítólap és plakát”-ról beszél. Vagyis könyvborítóként is fölhasználhatta a hatásos, Argentína-szerte ismertté vált képet.61

Ugyanezen kép fotóját Hungary 1956felirattal is megkaptam Fercseytől, ami egy másfajta, további (?) fölhasználásra utalhat. A szovjet pusztítás áldozatai a földön, ám az élők az utolsó szembeszegülök megfeszített erejével szállnak szembe a tankokkal, az oroszokkal. A végső leveretést, a legutolsó heroikus és erős drámai helyzetet sötét színekkel s az azokból fölcsattanó Kossuth-címeres nemzeti színű zászlóval, így nagy érzelmi azonosulással idézi a kép. Az Ungarn in Flammen, 1957 (Magyarország lángokban) című nyugatnémet dokumentumfilm62 plakátján is ezt a képet látjuk viszont, természetesen a filmre vonatkozó adatok föltüntetésével.63

41