Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 10. szám - Kovács István: A Káli-medence művésznemzetsége
2 KOVÁCS ISTVÁN A Káli-medence művésznemzetsége Egy Párizsban élő magyar avantgárd költő 1971-es állítása szerint René Char fogalmazta meg a XX. századi francia és egyetemes irodalom egyik leglényegesebb gondolatát, mintegy a művészi alkotás lényegét, amely így hangzik: „Mesterségem a keresés mestersége”, amely másként fordítva: „Mesterségem a kísérletezés mestersége”. Hozzátette, hogy René Char legújabb kötete ötszáz példányban jelent meg, alig olvassák. De ez mit sem változtat igazságán. Én akkor fiatal költőként ösztönösen kételkedtem abban, hogy az ember teremtő szellemének, alkotásra érzékeny lelkének lényege a puszta kísérletezés legyen..., minden más visszahúzó, megvetendő. Ha tétován, bizonytalanul is, azt éreztem a művészet lényegére vonatkozóan, amit négy évtizeddel később Szabados György, a kitűnő zeneszerző és muzsikus így fogalmazott meg: „A keresés és kísérletezés a XX. század szörnyű hagyománya. Az egyetemes szakrális dimenziót vesztett emberé. Kísérletezni a kémiai laboratóriumban kell, csak föl ne robbanjon. A művészetben csak kinyilatkoztatás van.” Vagyis a vers, festmény, rajz, fénykép, textilruha szín- és forma-ötvözet, hímzés, bőrdíszmű, fémveret, gobelin, rézkarc, tusrajz, ha jó - akkor egyfajta kinyilatkoztatás. Megdöbbenünk egy hároméves, világot felfedező gyermek művészileg tökéletes rajzos vallomásán, ritmikus mondatfűzésén, barlangábrákat megfejtő történetértelmezésén. Minden gyermekember művész vagy minden gyermekben ott a művészember - alakíthatnánk át a lengyel poéta, Edward Stachura könyvfejezetekké kibontott gondolatát, miszerint minden költészet, minden ember költő. Hogy minden ember művész, arra egy-egy úgynevezett művészcsalád a bizonyság, amelynek szellemi televényéből a minden emberben eleve meglévő zsenialitás, szerényebben mondva: tehetség táplálkozhat. Ilyen família a Kárpátmedence miniatűr-változatában, a Káli-medencében a Somogyi-család, amelynek műalkotásait e kiállítás révén ismerhetjük meg. Láthatjuk itt a család egyik ágát képviselő Somogyi Györgynek az elődök fényképe által megihletett színes ceruzarajzait, s a mindennapi otthonának keretet adó balatoni, badacsonyi tájat. Az utóbbiról két tollrajzzal is tanúságot tett. Rézkarcaiban és tusrajzaiban is felfedezhető az a szemlélet, amellyel környezetét nemcsak szellemileg, hanem valóságosan is formálta. Házát mint monumentális műalkotást nem állíthattuk ki ennek bizonyítására. Viszont itt gyönyörködhetünk felesége, Técsy Judit hímzett életfával, állatkákkal díszített táskáiban-tarsolyai- ban és filc-hármasoltárában, hímzett Pantokrátorában, amelyek az örökkévalóságba vetett hitnek is hordozói, s biztatói mindannyiunknak. Nem véletlenül idézik egyes képei a kopt művészet szépségeit. Láthatjuk a Judit asszony által lányának, Somogyi Rózának készített elegáns barna bársonyruhát, amely egykori 82
