Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 10. szám - Varga Virág: A nőiség, nyelv és a kulturális identitás összefüggései

Édesanyja meghalni tér meg, később a faluba visszalátogató Jella hiába keresi már a jóslatot kimondó öregasszonyt (ekkorra már a lányra Davorin sem ismer rá), a szabadságról visszaérkező András pedig nem őhozzá tér meg, hanem magyar, alföldi felesége oldalán; megismétlődik a női létezés boldogtalansága is. A természethez közel álló „hegyek lányát” viszont éppen a civilizációból érkező vonat gázolja halálra, megmutatva, hogy nem létezhet a természethez közeli, kiteljesedett, minden kötöttségtől mentes nőiség boldog alternatívája. Az ilyesfajta transzcendentális felfogásokat a szöveg megkérdőjelezi, a természetbe betörő civilizáció értékkonfigurációi végül egy másik síkon visszaíródnak (a tisztességes Péter végül megakadályozza a vonatszerencsétlenséget, András hű marad alföldi mátkájához), így (esetleg) úgy is olvasható a szöveg, hogy végül a (magyar származású) férfi identitások szilárdítják meg a civilizációt, annak értékvonzataival együtt, amelyek ebben a Karsztok közé rekedt ösztönvilágban, a kövek között élő női, férfi (horvát) identitásokkal állnak szemben mintegy alternatívaként. Tormay Cécile későbbi műveire is jellemző a kulturális identitások keltette szorongás transzformálása műveinek nem magyar származású alakjaiba, tehát már „hírhedett könyve”, a Bujdosó könyv előtt is általános „negatív” értelmezési pontként mutatkozik meg.

Az Emberek a kövek között megjelenésével az írónő jelentős sikert ért el, főleg annak német és francia nyelven történő kiadásaival: 1912-ben feltehetően Hugo von Hofffnannstahl ajánlására a Fischer Verlag adja ki könyv alakban, 1913-ban a Revue de Paris, 1915-ben a Berliner Tageblatt közli folytatásokban, 1914-ben Caiman Lévy gondozásában egy éven belül kétszer is kiadják. Ezen kívül 1928-ig sor kerül angol, amerikai, svéd, olasz, finn nyelvű kiadásokra is. 1921-ig hét magyar nyelvű kiadása létezik, sőt 1942-ben, a szerző halála után A hegyek leánya címmel Farkas Zoltán rendezésében, Dallos Sándor és Bánky Viktor forgatókönyve alapján megfilmesítették. A könyv végül tehát bestseller lett. A könyvsiker a háború előtti Magyarországon ugyanakkor egyszerre biztosította a viszonylagos hírnevet és jólétet a könyvek szerzői számára, paradox módon azonban hosszú távon, néha még a szerzők életében, különösen pedig haláluk után nem sokkal elfeledettségükhöz vezetett. Ennek csak egyik oka, hogy a marxista irodalomtudomány egyszerre volt bizalmatlan az ideológiailag szerinte nem megfelelő művek és a nemiség problematikája iránt,11 ehhez hozzájárult az is, hogy a könyvekhez már megszületésük pillanatában néha a legkedvezőtlenebb preferenciák járultak, a sajtó általában össztűz alá veszi őket „tömegigényeket” kielégítő voltuk miatt, szinte függetlenül attól, hogy milyen ideológiai beállítottságú lapok hasábjain bírálják őket. Tormay Cécile műveinek fogadtatása azonban más utat járt be: holott első két könyve kapcsán szintén felmerülhetne, hogy azoknak sikerei elsősorban kiadási stratégiáknak köszönhetők, a kritikusok megpróbálják őt úgy láttatni, mint olyan műalkotások alkotóját, aki győzedelmeskedik az előre megfontolt könyvkiadói „marketingen”: „Ki ez az írónő, aki ilyen biztos a maga dolgában, aki nem siet, nem fél, hogy elkésik, aki négy évig mer hallgatni, mert tudja, hogyha megszólal: igazi mondanivalói lesznek, amelyek a reklám minden erőfeszítésével sikeresen veszik föl a versenyt [...]” Az írónő az 1918- ban megjelent Viaszfigurák című kötetével, „politikai bestsellerével” is kiemelkedő könyvkiadói sikereket ért el, és mindvégig fogékony volt az alapvetően feministának tartható kérdésfeltevések iránt (a nők helye a politikában, a családban, a művészetben), ha azokra nem is mindig adott „megnyugtató” választ.

69