Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 1. szám - Gángoly Attila: A túlvilágkutató hagyatéka
Kétségkívül történt valami azon a télen. De micsoda? Az írás is nehezebben olvasható, mintha a sorokat reszketeg vagy idegesen rángó kéz vetette volna papírra. S ez hihetőleg egy pszichotikus folyamat kezdete volt... XX / EGY KABBALISTA TÉVEDÉSE Ilyesfajta mondatok tanúskodtak a lelki bajról: ’38. febr. 18. Hetek óta beteg vagyok. Láz égeti a csontjaimat. Más gyötrelmes tünetek is vannak, de a jó ízlés megtiltja, hogy szóljak róluk. Ha tehetném, örömest meghalnék. ’38. tnárc. 21. Vagy én értelmeztem rosszul a szöveget, vagy Gudmundsson ráolvasásai fabatkát sem érnek. Atkozott északi kuruzsló! ’38. márc. 29. Ha a Gonosz része a mi világunknak, úgy a Jó is része az ördögadta világnak. Továbbá: az inferno a teremtés fonákjának csupán egyik sarka. Nevetséges zug. Sokkalta kisebb jelentőséggel bír, mint ahogy a teológusok vélik. Ennek folytán a sátán nem csak a pokol fejedelme — de egyenrangú Ur (egyazon erővel, hatalommal és állhatatossággal). ’38. ápr. 17. E rettenetes titok mellett eltörpülnek a mítoszokból ismerős szörnyetegek. Jó ideje a sárkányok is kerülik a lencse környékét. Talán helyet kell adniuk a Sötétség Urának, aki praktikáival életre bűvölte őket? Egészségi állapotom valamelyest javult. Az utolsó hófolt is elolvadt, de nem vigasztal. ’38. máj. 5. A kabbalista Jichák Lurja Askenázinak hajszál híján igaza volt; csak abban tévedett, hogy a határtalan lény, az En-Szóf nem azért vonult vissza önmagába, hogy szálláscsinálója legyen tulajdon teremtésének, hanem azért, hogy - ha kényszerűségből is - a Diabolusnak teret adjon... (Otromba túlzás, hogy Isten elárulta, megcsúfolta, majd magára hagyta az embert!) Ez Lurja tanításának igazi értelme. 61
