Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Zalán Tibor: Vakkacsa tojások
A VAK KACSA GREGERS SAMSA LEVERSZ HAMAR NYÖGDÉLNÉ GINA HAMAR NYÖGDÉL ÖREG NYÖGDÉL Nagypál Gábor Homonnai Katalin Lovas Dániel Vékes Csaba Zene: Spilák Lajos Fény: Fodor Gergely Báb és díszlet: Németh Ilona és Bodor Kata Rendező: Fodor Tamás Bemutató: 2009. október 8-án, Stúdió „K” 1. JELENET - ELLÖKTRA (Rapszódosz, Ellöktra, Szamsza [mint Órestész], Klütorisz RAPSZÓDOSZ Ellöktra lelkében eloszlék a bájos aggodalom, mely nem oly rég még föltétette a kérdést ővele: Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén, a riadó vak mélységet fölverje szavával... S mert őtet az latrok barlangja nevelte, s mérges oroszlán, vagy tigris szoptatta szilajjá, kezdett büszkülni magában, s fönnhangon imigyen szólítja a közelben egyébként már régóta ott lapuló Orestészt. ELLÖKTRA Örestész, és még egyszer Örestész, tehát, Órestész ismételten, bújjatok el Eddigtosz elől, mert ihon jő! Ingyen eszébe se vegyen bennetek, de mihent az ajtón belépik, sarkaljátok meg! RAPSZÓDOSZ Óh hát halljátok, ti hazának gyermeki! szóját, későn hangzik bár; de magában hordja halálos harcok fergetegét, s hű a hala- dékony időhöz. ELLÖKTRA O, Atyám, Agamemnon király, mely híres, neves, mely gazdag, mely hatalmas király valál te! Ó, atyám, atyám, én édesatyám, mint veszel te két förtelmes hitvány lator miatt, jaj, jaj, én is mint veszek! Eddigtosz, te vérben nősző baromállat! SZAMSZA Nem látok itt semmilyen Semeddigtoszt, némber! Engem is összecserélsz valaki szeméttel. ELLÖKTRA Ó, (a) veszett asszonyállat, megölé atyámat, ó, gonosz nemzet, megszeplősíté az én édesatyámnak tiszta ágyát, jaj mint veszek, minden hírünket, nevünket elveszté. SZAMSZA Szűnjél meg asszonyom, neked agyadra ment a sok magánborzalom, bőgsz nekem itt, mint nagy szürke barom, s közben egészen letördeled karom. ELLÖKTRA Nehéz lesz így bosszút állnom, ha az öcsém, akit annyira vártam, hanyagolja a hon ügyét, hogy a rák egye az agyát! SZAMSZA Hú, ehhez nincs nagy kedvem, küldetésem kezdetén már rákeledelnek lenni. Mondd, kinek nézel engem, savanyú lépesmézem? 2
