Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 6. szám - Sajó László versei
így múlnak a napok nem sírok nem értik kérdeznek hallgatok élek de miért itt ott ha majd fölkelek reggelit kakaót kapok mind közelebb ereszkedik a pók anyu sír mién S? és jönnek annyian kihűlt a lázmérő vízszintes a higany lepedőm hó lepi vaságyam zúzmarás ott most már jó neki párnámon pókmarás nem értem mért nem lehet játszani a többiekkel anyu apu féltenek kint tnegfázol kimelegszel tüzet visznek játszanak papást mamást fogót hunyót megmérik a lázamat a dunna alá elbújok s megyek a sűrű sötét rettenetes rengetegben állat növény gyűl körém ki nem jutok egyre beljebb menekülök előlem tüzet viszek kimelegszem fölfalnak vagy lelőnek a gyerekből nem lesz ember 9 (játék)
/
